Irodalmi Szemle, 1973

1973/7 - Beke Sándor: Az égigérő fa alatt (Tanulmány a Csongor és Tünde eredetéről)

kutatás azonban megtalálta a görög mítosz egyiptomi gyökereit is, a Kŕ. e. II. és a Kr. u. IV. század közötti időből származó vallásos eredetű egyiptomi Eros és Psyche- ábrázolások alapján. Az égi és földi lény egyesüléséről szóló mese minden népnél újra és újra felbukkanó témakör, mely ,az emberi szellem törvényszerű termékének tekintendő’, úgy, hogy szükségtelen a Benfey-féle mesevándorlás-elméletet magunkévá tennünk; E. B. Tylor és Láng elmélete a mesék poligeneziséről a jelen esetben inkább alkalmazható. A szanszkrit Pururavas és Urvasi-mese például benső rokonságot mutat a görög Ámor és Psyche-mesével, mégsem lehet vándorlást kimutatni. Mindkét mesében találunk igen erős diszpozíciót a szimbolikusságra, mely a szanszkrit esetében implicite létezik, a görög mese esetében azonban nyíltan áttör a meseanyagon. Az égi és földi lény egyesülése és a belőle származó bonyodalmak motívuma a serdüléskori álmokból meríti eredetét.“4

Kitűnő eszmefuttatás a Németh Antalé, de úgy tűnik, túllépte a magyar psziché szellemi határait, vagy legalábbis ugrásszerűen eltávolodott tőle. Pontosabban: megtesz egy hipotetikus szellemi körutat, majd lehorgonyoz a mesék poligenezis-elméleténél, s feladva a kutatás lehetőségét, a „genezist“ a pubertáskori erotikus álom-élményben keresi. A Gyulai nyomában járó és fenti elméletet elfogadó kutatók, így Jánosházy György5 is a mű első öt sorát tartották meghatározónak:

Minden országot bejártam,

Minden messze tartományt,

S aki álmaimban él,

A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam.

Csongor szavai szerint tehát Tünde csak az ő „álmában él“ — mondják.

Minél több neves költőnk, írónk és irodalomtörténészünk nevét és nézetét sorokaz- tatnánk ide, annál több kérdőjel halmozódna fel. Ennek különösebb értelme nincs, s így más irányban indulunk el: affelé az eddig — tudomásunk szerint — még ismeretlen nézőpont és föltevés felé, hogy a Csongor és Tünde szüzséje az Égigérő fa meséjével és annak rokon változataival, maga a mű pedig e mesék költői transzpozíciójával azonosítható.

Csonttégely rajza a mokrini avar temetőből

Az égigérő fa

Az öszehasonlítás megkönnyítése érdekében, de az összevetés lehetőségének megteremtése végett is, nézzük meg a mese néhány változatát.

4 Németh Antal: Vörösmarty. Debreceni Szemle VIII. évf. 1334. március 3. (77.) szám.

5 A Nagyváradi Állami Színház műsorfüzete a Csongor és Tündéhez 1971. november 28-án. Jánosházy György: Tündérromantika és valóság. 66—78. sor.