Irodalmi Szemle, 1973

1973/6 - Csanda Sándor: E. B. Lukáč és a magyar irodalom

iránt? Szép volna, ha ez a kölcsönös lépés sikerülne! Én az itteni költők segítségével összeállítanám az ú] magyar versek reprezentatív válogatását, mondjuk 100 költeményt adnánk ki! Mindez a béke és a barátság szép gesztusa lehetne ..1933. március 16-án Straka azt közli Lukáccsal, hogy közeigő budapesti előadása alkalmából meg fogja őt ismertetni (péntek este) a hozzá járó magyar költőkkel és újságírókkal. Következő, 1933. IV. 15-én kelt levelében már Lukáčnak a magyarországi útjáról szóló cikkét említi: „Köszönöm az üdvözletei, és küldöm számodra Illyéstől a kért költeményt. Olvastam cikkedet a Politikában, s bevallom, félek, nehogy szétverjék ezeket a péntekeket. Van itt ellenségünk több, mint kellene! Egyébként a cikked nagyon jó; lefordítom magyarra és elküldöm Szabónak (Szabó Lőrinc — Cs. S.), Babitsnak, Kosztolányinak, Illyésnek, és felolvassuk a legközelebbi pénteken.” Majd azt közli, hogy az ottani Vajda János Társaság október 12-én csehszlovák kulturális esetet rendez, amelyen Lukáč magyarul fog előadást tartani a háború utáni csehszlovák irodalomról. Straka később is szervezett a két nép kapcsolatát szolgáló kulturális akciókat. Egy ilyen kultúrest műsora nyomtatásban is fennmaradt, mint érdekes és fontos művelődéstörténeti dokumentumot egész terjedelmében idézzük:

A budapesti Csehszlovák Kolónia Magyar Kultúrestje 1934. április 29-én A Kolónia saját helyiségében VIII. Rákóczi út 59. Kezdete este V28 órakor

Műsor:

1. Emil B. Lukáč szlovák költő magyar nyelvű felolvasása: Ady Endre és a szlovák költészet címmel.

2. Kadosa Pál: Népdal szvit öt tételben, zongorán előadja a szerző.

3. Ady Endre versei Müller Bohumil cseh fordításában. Előadja Kamelský V.

4. a) Bartók Béla: Allegro barbaro

b) Bartók Béla: Népdal Gömörből

c) Kodály Zoltán: Székely nóta

d) Dohnányi Ernő: Capriccio

Zongorán előadja Földessy Gyuláné Hermann Lula.

5. Emil B. Lukáč felolvassa saját szlovák fordításait magyar költők műveiből

6. a) Hodula—Ady: Akik mindig elkésnek

b) Kodály Zoltán: Énekszó ciklusból Kocsi—szekér, A csitári hegyek alatt Énekel Layer Mária hangversenyénekesnő, zongorán kísér dr. Hercz Ottó.

7. Molnár Ferenc: Marssal, színjáték 1 felvonásban

Fordította és rendezi Straka Antal, előadják a Csehszlovák Kolónia műkedvelői.

Amint ez a műsorszöveg is bizonyítja, Lukáč kapcsolatban állt a jeles Ady-kutatóval, Földessy Gyulával és szlovákiai származású feleségével. (Hermann Lulu testvére volt Ivan Markovič szlovák miniszter feleségének.) Ady bonyolult költeményeit ekkoriban Földessy értelmezései segítségével fordította szlovákra. Erről a kapcsolatáról részletesen beszámol Lukáč a Szlovák—magyar kulturális kapcsolatok Ady Endre költészetének értékelésében című írásában. Mindebből azt is látjuk, hogy Lukáč továbbra is Ady költészetével foglalkozott a legtöbbet. 1933-ban a Bujnák-emlékkönyvben megjelent Adyról írt doktori disszertációja, amelyben szakszerű választ ad a LUKban ellene folytatott nacionalista vádaskodásra is. Feltűnő, hogy a nem marxista költő itt hasonló szempontból bírálja a francia dekadens költészetet, mint a marxisták, s Adyt határozottan elkülöníti (főként újságcikkeit idézve) a dekadensektől. (Lásd: Pavlovi Bujná- kovi ctitelia, priatelia, žiaci, Bratislava, 1933. 72—86. 1.) Az értekezésről találóan állapítja meg Csukás István az Ady Endre a szlovák irodalomban című könyvében, hogy Lukáč szép tanulmányát a gazdag tartalom, a világos okfejtés, a szerző nemes szándéka és a sorok között vibráló Ady-rajongás nemcsak a szlovák, hanem a magyar Ady-irodalomnak is jelentős dokumentumává teszi. Emberileg is szép bizonyítéka annak, hogy túl az irodalmi-művészeti kérdéseken, Lukáč a maga személyes ügyévé avatta a nagy magyar költő megvédését. Kár, hogy a dekadencia vádja ellen harcolva