Irodalmi Szemle, 1973
1973/4 - HAGYOMÁNY - Szénássy Zoltán: Klapka György, a forradalom katonája
hao'yomány •_ v Szénássy Zoltán Klapka György, a forradalom katonája í Az 1848-as forradalom 125-ik évfordulójára közöljük a szerző Klapka-monográfiájának a forradalmi időszakot felölelő részét.) Az 1848. március 13-i bécsi forradalom kitörésének hire, valamint a gyűlölt Metternich bukása Pesten is döntő fázisába juttatta a forrongó politikai hangulatot. A márciusi események után az egyre rosszabbodó hadihelyzet, a nemzetiségek fegyveres fölkelése és a bécsi kormány nemzetellenes tevékenysége szükségessé tette a magyar hadsereg megszervezését. 1848. május 17-én a felelős magyar minisztérium felhívást bocsátott ki az első tíz honvédzászlóalj megalakítására, Magyarországban tanyázó sorkatonasághoz címmel: Mindinkább fenyegető állapotban mutatkozó határviszonyokat tekintetbe vávén, a királyi trón és a haza védelmére tízezer főből álló nemzetőrség haladéktalanuli felállítása elhatároztatott, mely végett a toborzások Pest, Pozsony, Kassa, Komárom... városokban és illetőleg azok környékén azonnal megkezdetnek. Klapka György az elsők között állt a szabadság zászlaja alá. Első ténykedése — katona létére — azonban inkább diplomáciai jellegű volt, részt vett Székelyföld forradalmi hadseregének megszervezésében, s feladatát a kormány megelégedésére hajtotta végre. „Május utolsó napjai egyik estéjén — írja emlékirataiban — azt a teljesen váratlan meghívást kaptam, hogy gróf Batthyány Lajosnál jelenjek meg. A miniszter- elnök előszobájában Hajnik Károly és Gaál Sándor barátaimat találtam, akik ugyanolyan meghívást kaptak, mint én, és ott reám már várakoztak. A gróf nem sokáig várakoztatott bennünket, s a következő meglehetős izgatott hangon mondott szavakkal fogadott: «Önök ismerik a mindenfelől érkező híreket. A reactió megkezdte játékát. A király az udvarral együtt elhagyta Bécset s azóta a zavar napról napra nőttön nő, ennek következményei Magyarország létét kérdésessé tehetik. Legfőbb ideje védelmünkre gondolni s az e végből szükséges intézkedéseket megtenni. Azért hívattam Önöket magamhoz, hogy a Székelyföldre küldetéssel bízzam meg, mert már ott is mutatkoznak némely vidéken az engedetlenség nyomai, s ha a székelyek is elpártolnak, akkor Erdély el van veszve .. .»“27 Erdélyi küldetésének sikeres teljesítése után jelentést tesz útja eredményeiről a miniszterelnöknek, aki érdemeinek elismeréseként századossá nevezteti ki, és a dőli harctérre vezényli. Szeptember 20-án azonban a miniszterelnök ismét magához kéreti. Most azzal a feladattal bízza meg, hogy menjen Komáromba, és az ottani helyőrséget nyerje meg a forradalmi kormány számára. „A föladat, melyet az ön kezébe teszek le — mondotta ekkor Klapkának Batthyány Lajos, a későbbi mártír miniszterelnök — nagyon veszélyes ugyan, de ügyünkre nézve a legfőbb fontosságú. Önnek Komáromba kell mennie, hogy onnan, — kerüljön bármibe, — Merz altárbornagyot, a többi osztrák tiszttel egyetemben, akik a magyar alkotmányra esküt tenni vonakodnának, a várból haladéktalanul eltávolítsa, hogy Magyar- ország e védbástyája a nemzetnek megtartassék.“28 Klapka tisztában volt azzal, hogy Komáromban határozott fellépésre lesz szükség, mivel az itteni helyőrség még a császárra és a magyar alkotmányra tett eskü között v Klapka Gy. Engels Frigyes: Forradalom és ellenforradalom 1848-ban. 38. 1. » U. o. 53—54. 1.
