Irodalmi Szemle, 1973
1973/4 - Zsilka Tibor: A stílus hírértéke
2. Makráné Kerék Magdolna, a főhős felesége, „ez a vékony, fürge kis nő, aki a Jászságból jött föl nyolc éve“, a regényben általában Magdus. Ez az -us képzős névalak rusztikus élű, falusi koloritot sugalló stíluseszköz. A Magdus tulajdonnév mindössze három esetben fordul elő másként: a narrátort szövegben két ízben a Kerék Magdolna teljes név váltja fel, egyszer pedig a főhős Makra Magdolnának nevezi feleségét. 3. Makra kedvese jobbára Sztanek néven szerepel a regényben. Vele első ízben a második rész elején találkozunk, mégpedig rendkívüli körülmények között, akkor, amikor Makra pofon üti. A szerző azon nyomban be is mutatja őt: „Sztanek Mátyás- nénak hívták (az asszonyt, akit Makra megütött), maga rendszerint nem az asszony- nevét, hanem az ura vezeték- és saját keresztnevét használta, s úgy mutatkozott be, hogy Sztanek Edit; munkatársai pedig egyszerűen Sztaneknak nevezték“ (155). A Sztanek név ilyen formában, tehát keresztnév nélkül a közönségesség (expresszivitás) stilisztikumát hordozza magában. Előfordul ugyan, hogy a név a regényben más változatban bukkan elő, de nagyon ritkán, s akkor is Sztanek Edit alakban. A Sztanek, de még a Sztanek Edit változat is azt fejezi ki, hogy sem a narrátort, sem a főhőst erősebb, mélyebb érzelem nem fűzi hozzá. Külön kérdés Zselényi (Kadét) és Makra viszonya. Azonkívül, hogy nemegyszer egymás segítségére vannak utalva, mintegy kölcsönösen kiegészítik egymást jellemi- leg. Zselényi a regényben elsősorban azt példázza, hogyan kellett volna Makrának élnie és gondolkodnia, hogy élete ne végződjék egyéni tragédiával — öngyilkossággal. Makra jelleme erős szervezettségről, megalapozottságról tanúskodik, bizonyos normák szerint él, amelyek közül a regényben szemantikailag a legpreferáltabb a becsületesség betartása minden körülmények között. Általában passzív hősként hat, de ha környezetében a becsületesség ellen vét valaki, vagy esetleg saját maga vét ellene, aktívvá válik. Cselekedeteinek indítőoka tehát a becsületesség-hazugság (becsületlen- ség) oppozíció. A becsületesség — hazugság (becsületlenség) szemantikai oppozíció mellett, sőt attól függően egy újabb szemantikai oppozíció is kibontakozik a regény lapjain. Ez a szabályosság — szabálytalanság oppozíció. Makra minduntalan szabályos életmódra törekszik; ez abban nyilvánul meg, hogy nem akar másként élni, mint az átlag. Csakhogy éppen a becsületességre és szabályosságra való törekvés zökkenti ki minduntalan a rendes kerékvágásból: akodályökba ütközik, amelyeket nem tud, nem képes megoldani. Vali iránti szerelme például akkor kezd válságba jutni, amikor Vali nem akarja vállalni az anyaságot. Ez összeegyeztethetetlen normarendszerével, s érzelmei egyszerre — úgy érzi — nem egészen megalapozottak. Mindez természetesen nyelvi-stilisztikai kontrasztok segítségével is kifejezésre jut a regényben: „A következő napok során -f- — — a szerelem s az idegenkedés, sőt gyűlölet váltólázában vergődött (ti. Mákra), mindazt, + — — amit Valiban szeretett, egyszerre mind a fonákjáról is látta, ugyanaz taszította, ami + -t- — + vonzotta is; Vali igazságkereső bátorságát hetvenkedésnek érezte, normális szigorát — + — bűnpártolásnak, sodró, robbanékony modora egyszerre nagyopofájúságnak látszott, + — + — + szókimondó stílusa cinizmusnak, közéleti dühe feltűnési viszketegségnek, tehetsége és művészi szenvedélye elmebajnak, mániának, kemény tartása, amit csodált, szívtelenség- + nek tetszett, és érzékisége, amitől vére megforrósodott, ha csak gondolatban is érintette Valit, a lány gyerekellenes irtózatától Makra előtt beteges bujasággá fajult.. (112—113) Vali „gyerekellenes irtózata“ tehát aktivizálja Makrát, olyannyira, hogy változtat életén: szakít Valival. Most kissé leegyszerűsítve a kérdést: a szabályos életmód és életvitel iránti vágy az oka, hogy Makra feleségül veszi Kerék Magdolnát. A tízévi házasság azonban ahhoz a felismeréshez juttatja őt, hogy házassága tulajdonképpen élete legnagyobb tévedése.
