Irodalmi Szemle, 1973
1973/3 - Vörösmarty Géza: Egy érdekes lelet
2. Milyen orientálódás az egyedüli, mely megújíthatná és így méltó célt adhatna az utódállamokbeli magyarság kultúrájának? ŰJ HAZÁJUK? Budapest? vagy internacionalizmus (szocializmus)? Lehet-e és van-e az új orosz eszmeáramlatoknak hatása az utódállamok magyar kultúrájára? Tisztelő köszöntéssel Fábry (s. k.) Az Ot hasábjain sem az 1931-es, sem az 1932-es évfolyamban nincs ilyen ankét. A levél szövege eddig más magyar Író gyűjteményéből nem került elő. Ebből arra lehet következtetni, hogy Fábry Az Ot kezdetén tervezett ilyen ankétot, de az eddig ismeretlen okokból nem valósult meg. Kihez intézett még ilyen körkérdéseket? Magyarokhoz vagy nagy külföldiekhez is? A föltett kérdések Így is fényt vetnek Fábry Zoltánnak a csehszlovákiai magyarság kultúráját mindig nemzetközi összefüggéseiben látó ős fölmérő gondolkodására. Fábry 1919 tavaszán Babits tanítványa volt a pesti egyetemen. A Stószi délelőttök „A humánum műfaja“ című fejezetében emlékezik vissza erre: ,„1819-ben, amikor a Magyar Tanácsköztársaság egyetemi katedrát biztosított Babits Mihálynak, a költő egy szemeszteren át Az irodalom elmélete címen tartotta meg előadásait. Hallgatója voltam. És nemcsak én, nemcsak mi, tanítványai, a magyar szakosok, de egész Budapest irodalmi értelmisége. A nagy Xl-es tanteremben és az ablak- úeszkákon, a lépcsőkön, az ajtóban és kint a folyosón százan és százan ültek, álltak, szorongtak, hallgattak és jegyeztek. Oly nagy volt a tolongás, hogy a végén már csak indexes igazolással lehetett bejutni.“ Hallgatói mivoltának egy rendkívül érdekes dokumentuma maradt fönn: Babits 19-es fő kollégiumának legterjedelmesebb jegyzete. 1918—19 magyar irodalmi szövegeinek egyedülálló, remek antológiája részére pár évvel halála előtt ajánlotta föl Fábry fél évszázadon át megőrzött jegyzetanyagát. Ez a következő kötetben jelent meg: Mindenki újakra készül... Az 1918/19-es forradalmak irodalma. Szöveggyűjtemény. IV. kötet (A Tanácsköztársaság publicisztikája és irodalmi élete). Szerkesztette József Farkas, Budapest 1967. Babits Mihály egyetemi előadásai Fábry Zoltán lejegyzésében: Az irodalom elmélete (834—906. 1.). Ezzel a magyar irodalomtörténetet nagy hálára kötelezte Fábry, mert az övén kívül mindeddig csak egyetlen egy jegyzetről van tudomásunk: Barta János debreceni tanár Fábryénál rövideb'D följegyzéseiről az Irodalomtörténetben. (1961. 42—58. 1.) 19-es emlékein kívül Fábryt az is bátoríthatta, hogy Babitshoz forduljon, mert a húszas években számos nemzetközi, baloldali és világbéke-mozgalom kérte közreműködését vagy legalább véleménynyilvánítását. Ezek közül is kiemelkedik a Romain Rolland tiszteletére 1926-ban kiadott — Gorkij, Duhamel és Stefan Zweig által szerkesztett — emlékkönyv. (L. tanulmányomat ezekről: Babits a világbékéért. Filológiai Közlöny, 1967. 365—367.) Vörösmarty Géza egy érdekes lelet A különös véletlenek sokszor egyáltalán nem várt és meglepő dolgokat idéznek elő. Egy ilyen véletlennek köszönhető, hogy a pécsi Megyei Levéltár anyagának rendezése közben 102 év után napvilágra került Vörösmarty Mihály Szózatának egy olasz fordítása. Sándor László megyei levéltáros akadt rá erre az értékes leletre, amely egy bőrkötéses, kis formátumú, 7,8X11,3 cm-es préselten díszített, okkersárga színű kiadványban van. A könyvtábla közepén az alábbi szép aranynyomásos ajánlást olvashatjuk: All’on. Municipo di Pécs. Művét, melynek irodalomtörténeti értéke egyediségében van, a szerző Pécs város tanácsának ajánlotta fel. Hogy került a könyv Pécsre, ahol szerényen 102 évig feküdt az iratok között, és csak most került elő? A választ a kiadványhoz mellékelt olasz nyelven írt levél adja meg.
