Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - Petőfi Sándor: Úti jegyzetek
Az ut Fülektől Losoncig sokkal mélyebben véste magát emlékezetembe, semhogy már is elfeledtem volna, ennélfogva most Rima-Szombaton keresztül mentem Losoncra. Rima-Szombat csinos kis város; de az a két roppant nagy fogadó benne úgy veszi ki magát (hogy magyarosan szóljak), mint mikor a kis unoka fölteszi nagyfejü öregapja pápaszemét. A város alatt foly a Rima vize, melyben úgy megfürödtem, hogy majd bele fúltam. Nem nagy a víz, hanem épen malom alatt esett a fürdés, hol egyenest keresztül akartam csapni, a habok alá sodortattam. Ha mégis bor lett volna, de vízbe fúlni... szekatúra! — Hajdan a szép költői világban csak passzió lehetett így meghalni... a szirének és nimfák karjai között; de most már oly prózai a világ, hogy a szép zengzetes nimfák ős szirének rút, néma halakká és rákokká változtak... p'ha! E meséből az a tanulság, hogy szép, aki jól tud úszni, mivel én sokkal kisebb mértékben dicsekedhetem, mint sok magyar versíró kollégám, kik tengernyi vizenyős verseikbe nem fulnak bele. Losoncon egy hetet tölék. Dicsőséges eszem-iszom világ volt... egyébiránt szellemi élvezetek nélkül sem szűkölködtem; mert Losoncon sok lelkes barátom és sok kedves leányka van. Azt is híresztelték, — alig értem oda, — hogy házasodom, s hogy kit veszek el, mi rám nézve igen is hízelgő volt; de mindazonáltal e hírt csak mendemondának vagyok kénytelen nyilatkoztatni... megnyugtatására hazám mindazon hölgyeinek, kik érettem tán titkon epednek viszontszerelmemtől várva földi boldogságukat. Losonc igen mulatságos kis város... a deákság gyakran verekedik. Hős fiúk! az idén is agyonvertek egy csizmadia-legényt. Béke hamvaira! ... és borostyán a ti homlokaitokra, hazámnak ifjú bajnokai! És Losonc egyébként is mulatságos városka. Nem említve fürdőjét, van itt egy úri ember, ki ha az utcán mutatkozfik, az egész város gyerkőcei fütyülni kezdenek. E hajborzasztó zene kíséri őt utcából utcába. Az egész história, ha jól értesültem ez: Az említett úri ember több gyönyörűséget lel a borban, mint a vízben. Egyszer, midőn volna ilyetén berúgott állapotban, megállott közel egy kutyához s azt füttyeivel csalogatta maga után... de a kutya meg sem mozdult, mert hiányában vala a mozdulás A szép varrólány háza Losoncon