Irodalmi Szemle, 1973

1973/2 - Fogarassy László: Az Irodalmi Szemle XV. évfolyamának tartalomjegyzéke

IRODALOMTUDOMÁNY ÉS NYELVÉSZET

Eata Imre: Weöres Sándor. 3/209—216.

Ha fa Imre: A közvetettség-intellektualitás Babits korai költészetében. 8/722—725.

Chmel, Rudolf: Adalék a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásához. 3/229—241, 5/388—397.

Csanda Sándor: Néhány szempont egy modern vers elemzéséhez. 3/242—247.

Cselényi László: Látogatóban Weöres Sán- doréknál. 3/205—207.

Dévényi Iván: Hamvas Béla. 9/855.

Dobossy László: Bölcs költő és boldog ember. (Paul Valéry.) 3/251—254.

Duba Gyula: A költői aktivitásról. 1/1—2.

Duba Gyula: Mítosz és valóság. 5/385—386.

Duba Gyula: Ján Ponifian 70 éves. 6/562.

Duba Gyula: Az emberi gondok árnyéka. (Előadás a Szlovákiai írók Szövetsége Magyar Szekciójának közgyűlésén.) 7/616—622.

Duba Gyula: Turczel Lajos köszöntése. 8/751—752.

Duba Gyula: Lovicsek Béla ötvenéves. 8/752—753.

Duba Gyula: A realizmus forradalma. 9/769—770.

Duba Gyula: A közösségszervező. (A 70 éves Illyés Gyulát köszöntve.) 9/773—774.

Duba Gyula: Fél évszázados a forradalom irodalma. 10/865—866.

(Ezernyolcszázkilencvennyolcas) 1898-as

nemzedék a spanyol irodalomban, Az 6/532.

Fried István: Sziklay László 60 éves. 1/78— 80.

Gály Olga, L.: Reneszánsz embernek is mondják. (Kalocsay Kálmán eszperantó költőről.) 2/132—136.

Fried István: Gál István köszöntése. (Egy monográfia tervrajza.) 7/640—642.

Illyés Gyula: Az oltárőrző. (A „Hajszálgyökerek“ c. kötetből.) 9/775.

9/797—798.

Irodalmi kommunikáció kutatása Nyitrán,

Az. 6/500.

Kázmér Miklós: A szófejtésről és az új magyar etimológiai szótárról. 4/332—341.

Koncsol László: Három változat az apoka- lipszlsra. (1. Vörösmarty Mihály: Elősző.) 5/428—439. (2. Babits Mihály: Fortissimo.) 7/623—633.

Koncsol László: Illés Endre köszöntése. 7/358.

Kondráí Vojtech: Tegeződés pertu nélkül. (Illyés Gyuláról.) 9/799—800.

Köszöntjük Darvas Józsefet. 2/177.

Krúdy Zsuzsa: „Nincs szebb folyó a Pop- rádnál.“ 8/709—711.

Lctman, Jurij M.: A „kezdet és a vég“ fogalmak szerepe a művészi szövegek mo- dellálásában. 3/248—249.

Lukáč, Emil Boleslav: Emlékezés Gyóni Gézára. 10/925—932.

Mártonvölgyi László: Oj sír van a temetőben. — Búcsú Dallos Istvántól. — 6/485—486.

Mészáros László: A kritika elfogadása. 5/353—354.

Mészáros László: Tárgyalás előtt. (Duba Gyula azonos című elbeszélésének kér- déskomplexumáról.) 7/654—657.

Miko, František: A kifejezőrendszer értelmező szótára. (Ford. T. T.) 6/501—510.

Mikola Anikó: Pre- és poszthispán kecsua legendák. 7/599—608.

O. I.: Gennagyij Ajgi. 9/804—805.

Pašiaková, Jaroslava: A magyar szürrealizmus. (Fejezet egy monográfiából.) 9/790—796.

Pašiaková, Jaroslava: A Jubiláló Gál István. 9/843—844.

PopoviC, Anton: Az irodalmi kommunikáció modellje és a fordítás. 6/511—521. Beszélgetés a szerzővel (T. A.) 6/522— 523.

Révész Bertalan: Czuczor Gergely emlékezete. 7/634—639.

Schniererné Wurster Ilona: Kármán József Urániája és a Nemzet csinosodása. 3/260—263.

Slobodník, Dušan: A mai szovjet költészet útkeresése. (Ford. L. Gály Olga.) 1/52—55.

Szénássy Zoltán: A csúcsai kastély költője. 3/264—266.

Tőzsér Árpád: Beszélgetés a szerzővel. (Vojtech Kondróttal, versei közzététele kapcsán.) 2/110—111.

Tőzsér Árpád: Problémák a népköltészet fordítása körül. 4/306—308.

Tőzsér Árpád: A műfaj neve: antifasizmus. Fábry Zoltánra emlékezve. 7/580—582.

Tőzsér Árpád: A teremtő költő. (Ambivalenciák Milan Rúfus költészetében.) 9/820—822.

Turczel Lajos: Darkó István 1902—1972. 7/583—584.

Turczel Lajos: Vozári Dezső 1904—1972. 10/944—945.

Válek, Miroslav: Felszólalás a Szlovákiai Írók Szövetségének II. kongresszusán. 8/673—674.

Varga Rózsa: Mikuláš Bakos. (1914. II. 9.— 1972. VI. 20.) 7/669.

Zalabai Zsigmond: Szavak hatalma. (Varga Imre „Alkony“ c. verséről.) 1/75—77.

Zalabai Zsigmond: Két Illyés-vers elemzése. 3/267—272.

Zalabai Zsigmond: A homály fényei. (Weöres Sándor Fuga című verséről). 4/369— 372.

Zalabai Zsigmond: A tárgyilagos indulat költője. (Tapogatózás Illyés Gyula versvilágában.) 9/781—789.

Zsilka Tibor: A szovjet szemiotika sajátosságai. 2/137—142.

Zsilka Tibor: Szemiotikái műelemzés. (József Attila: Hazám.) 6/524—530.