Irodalmi Szemle, 1973
1973/2 - Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház
Csehov: Ványa bácsi rsak, mert a megalakulást követő rövid időszak alatt figyelemre méltó művészi eredményeket értek el.“ A következő évadban már hat bemutatót tartottak Komáromban, melyek közül — az akkori kritikák alapján — különösen Moliére Fösvénye és Csiky Gergely Ingyenélők című színműve aratott nagy sikert. Az együttes a következő évadokban több új, tehetséges fiatal színésszel gazdagodott. Közülük néhányan később .elvégezték a színművészeti főiskolát is, de aztán, sajnos, mindössze ketten (egy színész, egy rendező) eresztettek tartósabb gyökeret a színháznál. A többiek — különböző okok miatt — elhagyták a társulatot. A következő, több mint húsz esztendős gond a megfelelő épület kérdése, mivel a színháznak még ma sincs saját épülete. A hatvanas évek elejétől már lehetetlen volt a régi épületben előadásokat rendezni, s ezért azóta a színház Komáromban albérletben, az akkor felépült Szakszervezetek Házában játszik. Ez a megoldás is ideiglenes, habár — sajnos — több mint tíz esztendős valóság, s ezért a jubileum kapcsán még inkább hangsúlyozni kell, hogy a színháznak önálló épületre van szüksége. A Magyar Területi Színház életében a következő fontos határkő az 1959-es esztendő volt, amikor a szlovák részleghez hasonlóan megszüntették az Állami Falujáró Színház magyar csoportját, s az itt játszó színészek egy része Komáromba szerződött. Az ötvenes évek vége felé jelentkezett ismét erőteljesen a közvélemény, s az az illetékesek között jó ideje élő igény, hogy hozzanak létre egy másik hivatásos magyar színtársulatot, amelynek Rozsnyó lehetne a székhelye. A számos indok közül a legfontosabb az volt, hogy a Magyar Területi Színház világviszonylatban is példátlanul nagy, több mint 600 kilométeres tájolókörzettel rendelkezik, amelyet lehetetlen rendszeresen és egyformán „befogni“. Következésképpen elsősorban a színház székhelyétől távolabbra eső kelet-szlovákiai falvak és városok magyar nemzetiségű lakossága ritkán
