Irodalmi Szemle, 1972

1972/10 - Gágyor József: A galántai járás gyermekjátékai (Részlet egy készülő gyűjteményből)

A hatodik kockát — az emberi alakhoz hasonló játékpályán elfoglalt helye miatt

— „nyakas“-nak nevezik.

A játék menete és szabályai a következők:

A játékot bármelyik gyerek kezdheti. A pálya előtti, az ábrán A betűvel jelölt részről egy bizonyos tárgyat (kő-, cserép-, üveg- vagy fadarabkát) az első kockába kell dobnia. A dobáskor a hajítás pontosságát elősegítő meghajlás tilos. Ha a tárgy egy másik kockába vagy a pályán kívüli részre esik, akkor a következő játékoson van a dobás sora. Ha a tárgy a vonalra esik, ezt a gyerekek az „iszik“ szóval fejezik ki. Ebben az esetben a játékos az előzetes megegyezés szerint a dobást vagy megismétli, vagy kimarad a játékból, és a következő játékos dob.

Ha sikerül a tárgyat az első kockába dobni, a játékos fél lábon ugrálva halad előre; a páros kockákba két lábbal ugorhat, oly módon, hogy egyik lába az egyik, másik lába pedig a másik kockában legyen. Abba a kockába, amelyikben a tárgy fekszik, nem szabad ugornia. A utolsó páros kockánál a játékos ugrás közben megfordul, s miközben visszafelé halad, az előtt a kocka előtt, amelyikben a tárgy van, megáll, először felveszi a tárgyat, s csak azután folytathatja az ugrálást a dobóhely felé.

A továbbiak folyamán a tárgyat a 2., 3., 4., 5., 6., 7. és végül a 8. kockába kelt dobni s az előbb leírt módon fél lábon oda- és visszaugrálni a játékpályán.

Rossz dobás vagy az ugrás elvétése esetén a következő játékos ott folytatja a játékot, ahol az előző szereplésekor azt félbehagyta.

Ha a játékos már mind a 8 kockába dobott, az egész eddigi játékot meg kell ismételnie a játékpálya másik oldaláról. Hasonlóképpen cselekszenek a többi játékosok is.

A hátulról történő ismétlésnek van egy másik variánsa is. Az első kocka jobb oldalán húznak egy félkört, s a tárgyat ebbe kell dobni. Akinek ez sikerül, az fél lábon körülugrálja a pályát, s a tárgyhoz érve felemeli azt.

Csupán ezután kezdődik a játék nehezebbik része, ismét a játékpálya elejéről kiindulva. Ez a következő hat menetből áll:

1. A játékos a tárgyat felemelt lábfejére teszi, s fél lábon ugrál a játékpályán oda- vissza. Minden kockába ugornia kell. Ha a tárgy leesik vagy ha a játékos mindkét lábával érinti a talajt, esetleg a vonalra ugrik, játéka félbeszakad.

2. A második menetben a játékos a fejére teszi a tárgyat, s egyszerű léptekkel, minden egyes kockába belelépve megy oda-vissza a pályán.

3. A harmadik menet tulajdonképpen két menetből áll: a játékos a tárgyat először az egyik, másodszor pedig a másik vállára helyezve végzi el a feladatot. Előfordul az is, hogy az utolsó kockában a tárgyat egyik válláról átteszi a másikra; ebben az esetben elég, ha csak egyszer íjiegy végig a pályán.

4. A negyedik menetben a tárgy a fölfelé fordított hüvelykujj végén van elhelyezve.

5. Az ötödikben a tárgy a mutató- és a középsőujj végén fekszik. Akárcsak az első menetben, a feladatot ugrálva kell elvégezni.

6. A hatodik menetben a játékos lábát térdben a comb felé hajlítja, s a lábszár és a comb közötti hajlatban helyezi el a tárgyat. A feladatot ugrálva végzi el.

Amikor a játékos a testrészére helyezett tárggyal végzi a gyakorlatot, a többiek a következő versike ritmizált mondásával kísérik a feladat végrehajtását:

Babnna / babnna t vaskö/röszt,

Ha S/törik / assé / lesz!

A hat feladat sikeres elvégzése után a játékosnak „házot kő dobnyi“. Ez abból áll, hogy a játékos — a kijelölt térségnek hátat fordítva — a tárgyat valamelyik kockába dobja. Amelyik kockába esik a tárgy, az a játékos háza. Egymásután háromszor szabad dobni. Sikertelen dobás esetén a dobást nem szokták ismételni. A házat a játékos kereszttel, valamint nevének kezdőbetűivel jelöli meg. A házba csak a tulajdonos léphet, más nem; ezenkívül a házzá kijelölt kockába a tárgyat már nem szabad beledobni, még a ház tulajdonosának sem.

A játéknak a házszerző dobásig terjedő részét nevezik „első osztályának. A játék folytatása, menetét tekintve: élűiről való ismétlése a második osztály.

A játékban az a nyertes, akinek a legtöbb házat sikerült dobnia.

[Jankovics Mária és Sárkány Mária 13 évesek, Hakszer Erzsébet 14 éves, 1969 Tallósf