Irodalmi Szemle, 1972

1972/9 - HAGYOMÁNY - Fried István: „Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe” (Arany Jánós Cseh kapcsolataihoz)

Fejéret, feketét, tartkát. ÜMeg ne fogd a tehén farkát!! Nem tudta ezt Mehemed S felrúgták a tehenek. A verset pontosan a kézírás szerint másoltam ide. Akkor talán még fel sem fogtam, milyen értékes karácsonyi ajándékot kaptam: Móricz Zsigmond népszerű gyermekver­sének szerzői kéziratát. Nem tudtam még azt sem akkor, hogy Móricz Zsigmond utolsó előtti karácsonyával kapcsolatos ez a kedves, megható gesztus. Most, 30 év távlatából megindultan örökítem ezt meg. (Arany János cseh kapcsolataihoz) „Tisztelt Uram! Remélem, hogy 16-án, legkésőbb 17-én Karlsbadba érkezem, hogy a kúrát még egyszer — immár hatodik alkalommal — végigcsináljam, így kb. augusztus közepéig maradok. Mivel barátságos családi körüket és az egész környezetet megszoktam, kedves volna számomra, ha most is biztosítana egy szobácskát. Üdvözletem a tisztelt családnak, alázatos szolgájuk: Arany János.“ 1874. júliusából keltezett a levél, melynek a címzettje Bradaőek József, akinél oly szívesen lakott Arany János, mikor a neves gyógyfürdőben kezeltette a baját. Az egészségét féltő, betegségeiről hol irónikusan, hol fájdalmasan panaszkodó költő kései művének, a Toldi szerelmének egy líraiságával kiemelkedő epizódja tanúskodik arról, hogy a tíz esztendős hallgatás évei az anyag- és erőgyűjtés esztendei is. Az akadémiai főtitkár, lelkiismeretesen válaszolgatva a hivatalos levelekre, kapcsolatba került a cseh művelődés néhány jelentős képviselőjével, köztük Palackýval, akinek cseh története a Toldi szerelme egyik forrása lett. Ahogy az egész Toldi-trilőgiában, úgy e későn született „középső“ részben is szétválaszthatatlanul keveredik az, ami a tudós történet­íróktól, a népkönyvekből, a költő-elődöktől s a szájhagyományból származik. A mű néhány részlete Arany eleven érdeklődését bizonyítja a szomszédos Csehország hajdan- kora után. Ezt az érdeklődést a Karlovy Varyban eltöltött gyógykezelések újabb érde­kes adatokkal, megfigyelésekkel, olvasmányokkal, mondákkal támasztották alá, egészí­tették ki. Palacký cseh történetével Arany főtitkári minőségében találkozhatott először, illetve ezzel párhuzamosan forrásmunkaként forgathatta. Egy alkalommal meleg hangú levél­ben köszönte meg a cseh történésznek, hogy értékes munkáját a Tudományos Akadémia számára elküldte. S amikor Palacký meghalt, hivatalos előterjesztésében mintegy kijelölte a magyar Palacký-méltatások irányát (e néhány sor arról tanúskodik, hogy Arany János figyelemmel kísérte a cseh tudós tevékenységét), magasztalva a tudóst, tárgyilagosan értékelve a nemzetpolitikust. Palacký történelemkönyvei mellett a királyudvari kézirat keltette föl érdeklődését. Nemcsak azt tudjuk, hogy könyvtárában megvolt, hanem azt is, hogy lapozgatta, elolvasta, s az akkor még középkorinak hitt költői emlékek a magyar régmúlt költé­szetének keresésére is buzdították. A cseh tárgyú népkönyvek, népi-ponyvára került históriák közül Stillfrid fiának, Brunczviknak a magyar hagyományba is átkerült története szolgált néhány motívum erejéig költői műve megalkotásakor. * írásunkkal Arany János halálának 90. évfordulójára emlékezünk. Fried István „Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe“*

Next

/
Thumbnails
Contents