Irodalmi Szemle, 1972

1972/8 - Turczel Lajos: Mikszáth Kálmánról

A humorra való ösztönös beállítottság — amelyet nagy közönségsikere után tudatosan is továbbfejlesztett, árnyalt és csiszolt — már pályakezdésétől meghatározta írói útját. Mikszá bnak humorte. cmiő szeme volt: az a téma, amelyre ..ránézett“, amelyet kiválasztott, rögtön s szinte önmagától megcsillantotta a humor lehetőségeit és mozzanatait.

Mikszáth humora széles skálájú, az egyszerűen mulatságostól a groteszkig sok-sok árnyalat megtalálható benne. E gazdag árnyaltság ellenére van azonban a humorában valami sajátos kiegyenlítettség, s ez a jóindulatú és elnéző kedélyesség állandó jelenléte. Ez a kedélyesség igen gyakran a legmaróbb, legkeserűbb szatírán is enyhít, szelídít, a legellenszenvesebb jellemen is szépít, s nevetésben oldja fel azt a feszültséget, amely az olvasóban a mű negatív alakjaival és jelenségeivel szemben fölhalmozódott. Ügy is megfogalmazhatjuk a dolgot, hogy a humor iránti spontán odaadás és a kedélyesség sokszor eltompítja Mikszáthban azt a kritikai érzékenységet, amellyel a társadalom fonákságai közti különbségeket élesen fel tudná mérni és a társadalmilag káros emberi és osztályfonákságokra határozott ítéletet is tudna mondani.

Ilyen összefüggésekben, a világnézetnek és az írói alkatnak dialektikus összefüggésében kell néznünk azt az ellentmondásosságot, amely a mikszáthi életműben egyrészt a művek objektív művészi kritikája, másrészt az író egyéni állásfoglalásainak derűs határozatlansága közt nyilatkozik meg. Ez az ellentmondásosság nem egyszer erkölcsi hiányérzetet kelt bennünk, de ezért a hiányérzetért kárpótol Mikszáth utolérhetetlenül szellemes és kritikai erőkkel is gazdagon telített humora. Ha nem rendelkezett volna humorának ezzel a bámulatos adottságával, ha a társadalom fekélyeit röntgen módjára meglátó szemére nem rakta volna fel a humor enyhítő szemüvegét, akkor ma esetleg egy második Eötvös Józsefünk vagy talán egy magyar Zolánk volna, de irodalmunk határozottan szegényebb lenne, mert a mi összehasonlíthatatlanul eredeti és egyetlen Mikszáthunk pótolhatatlanul hiányozna belőle.

A szlovák nép Mikszáth műveiben

Mikszáth alakjai között nagyon gyakran találkozunk a szlovák nép képviselőivel. A szlovák alakokon kívül megtaláljuk a szlovák környezetnek és tájnak a rajzát is, a maga természetes szépségében vagy mostoha szegénységében. Sokszor meglepnek a magyar szövegben felbukkanó szlovák szavak, néha teljes szlovák mondatok, közmondások és népdalok vagy versek töredékei. Nagyon sok helyen találkozunk a szlovák népmese és népmondakincs értékes elemeivel.

Mikszáth a szlovák népet már gyermekkorában, vegyes lakosságú szülőfalujában, Szklabonyán megismerte. Itt szlovák játszótársai voltak, akiktől eltanulta a szlovák nyelvet. Feltételezhető, hogy a szlovák gyermekek társaságában eredeti népmeséket is hallhatott a szlovák népi mesélők ajkáról. Az így szerzett élmények mélyen belevésődtek leikébe, és kedves emlékként merültek fel onnan felnőtt korában is.

Selmeci középiskolás korában egy ideig egy Kutlik nevű szabómesternél lakott, akivel csak szlovákul tudott érintkezni, társalogni. A selmeci líceumban, melynek diákja volt, ebben az időben még élénken “It az előző évtizedekben itt tanult lelkes szlovák diákok emléke. Az iskola filozófia- és latintanára, Suhajda Lajos, tanítványainak a szlovák irodalmat is előadta. Suhajda óráin Mikszáth megismerkedett Sládkovič költészetével is.

Az iskolából kikerült Mikszáth egy ideig Nógrád megye székhelyén, Balassagyarmaton hivatalnokoskodott. E városnak és környékének szlovák lakossága is volt, akikkel szintén érintkezésbe jutott. Az elmagyarosodó nemeseken kívül gyakran kerültek eléje a szlovák nép egyszerű fiai, a parasztok és pásztorok is. A Szklabonyán és Selmecen szerzett gyermekélményekhez most újabb színes élmények és benyomások társultak, kialakí'va végül egy olyan dús élmény kört, amelynek Mikszáth irodalmi alkotásaiban is elkerülhetetlenül vissza kellett tükröződnie.

Ilyen előzmények után szinte természetesnek érezzük, hogy első nagysikerű könyvében, A tót atyafiakban a szlovák elem és környezet uralkodik. Már maga a cím is jelzi, hogy az író milyen benyomásokból, élményekből merített. A kötet egyik elbeszélésének (Az a fekete folt) a hőse Olej Tamás bacsa, akinek egyetlen lányára, a szépséges Anikóra szemet vet a dúsgazdag Talári herceg, és meg akarja szerezni könnyű