Irodalmi Szemle, 1972
1972/7 - FIGYELŐ - Csáky Károly - Bodnár Gyula: A novellaelemzés új módszerei (Akadémia Kiadó, Budapest 1971)
Andrej Plávka közéleti szereplésének egy másik színtere Hradec Králové, a csehszlovák együttműködés iskolája, azt követő állomása, Besztercebánya pedig már mind az író, mind a nemzet korabeli progresszivitásának vizsgahelye, a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítő fészke volt. Memoárja mindvégig megmarad a személyes élmény- idézés keretei között, továbbra is a költői életmű genezisét megvilágító önéletírás, de itt egyben nemzeti történelem is, melynek konkrét felidézését a Besztercebánya felszabadítását követő első nagy ünnepséggel zárja le. A költő memoárja végén egy poéma-részletet közöl a szülőháza kertjében apja által elültetett „Hét öreg almajárói“. A költemény mottója egy újságközlemény, amely hírül adta, hogy megkezdték a liptói vízierőmű építését. Tudjuk, ennek nyomán hét régi szlovák falu helyén hatalmas mesterséges tavat építettek. Ezek egyike Andrej Plávka szülőfaluja is. A régi világ helyén tehát nemcsak az élet és az emberek, hanem maga a táj is megváltozik. Nagyszerű dolog ez, de annak, akinek ezzel együtt eltűnnek a családi fészek, a gyermekkori játékok, az első szerelmi találkák élő emlékei, fájdalmas is. Elolvasva a verset, új, még szebb ragyogásban idéződnek föl bennünk az olvasás során megismert világ tájainak, embereinek, emlékeinek fénylő szépségei, amelyeket immár csak ez a könyv őriz az utókor számára. Varga Rózsa a noveüaelemzés új módszerei / Akadémiai Kiadó, Budapest 1971) A Magyar Tudományos Akadémia Stilisztikai és Verstani Munkabizottsága 1970. április 9—11. között vitaülést tartott Szegeden. A vitaülésen négy novella, Kosztolányi Dezső Caligula, Krúdy Gyula Utolsó szivar az Arabs szürkénél, Móricz Zsigmond Barbárok és Nagy Lajos Január című novellája került megvitatásra, ill. elemzésre. A konferencián részt vettek a modern nyelvészet, a pszichológia, a szemiotika, a stilisztika és a kommunikációelmélet képviselői. Huszonkilenc felszólalás hangzott el, huszonkilenc felszólaló próbálta különböző koncepció és módszer alapján megközelíteni, ill. elemezni a novellákat. A világszerte elhanyagolt novellaelemzés tette szükségessé e konferencia összehívását is. Amíg a verselemzési módszerek lépést tartanak a költészet fejlődésével, ugyanez a novellaelemzés területén nem tapasztalható. A XX. századi novella ugyanis többé- kevésbé kinőtte a hagyományos elemzési módszereket. Örömmel mondhatjuk, hogy ez a vitaülés is hozzájárult a novellamegközelítés legújabb, legmodernebb módszereinek feltárásához. Az itt elhangzott felszólalások anyagát tartalmazza a most bemutatásra kerülő könyv, amely az elemzés szempontjait figyelembe véve hat részre tagolódik. Nincs szándékunkban részletesebben foglalkozni minden felszólaló dolgozatával, egy-egy fejezetből csak a legfigyelemreméltóbb felszólalásokat emeljük ki. A négy novella pszichológiai szempontú megközelítésével Nagy Márta, Mérei Ferenc és Halász László foglalkozott. Nagy Márta abból indul ki, hogy az író nemcsak ábrázol, hanem ítéletet is mond. Ez az ítélet pedig az író állásfoglalásából fakad. Állás- foglalását sokszor ideológiai szinten szoktuk kimutatni, ez azonban eleve kizárja a mű megközelítésiének újabb módszereit, a műben rejlő esztétikai értékek fölfedezéséhez vezető utat. Nagy Márta szerint az író állásfoglalása a mű szerkezetében, műfajában, stílusában is megnyilvánulhat, és meg is nyilvánul. Nem véletlen tehát, hogy ő az ilyen szempontú megközelítést alkalmazza az elemzésben. Mérei Ferenc az implikált pszichológiai mechanizmusok alapján elemzi a műveket. A lélektani összefüggés szerinte csak a műben ábrázolt társas-közösségi helyzetben érvényesül (9 a szerző így nem terjeszti ki mindezt az életrajzra, a korra). A pszichológiai mechanizmus nála az összetett megnyilvánulások emocionális színképét fejti ki. Mérei a frusztráció és az ambivalencia elveit tekinti az egyik lehető elemzési alap663
