Irodalmi Szemle, 1972

1972/6 - Miko, František: A kifejezésrendszer értelmező szótára

cesszív kontrasztot, amelynek cselekményes jellege van [az epikában szüzsé) és szimultán kontrasztot, amely szubjektív jellegű (a lírában főként a hangzás és a párhuzamok segítségével jut kifejezésre);

® + a szukcesszív kontraszt tenzív elemei: negatív élményi és érzelmi töltésű szavak és motívumok (konfliktuselemek); az „eltitkolás“ eleme a kódolásban (detek- tívregény);

+ a szimultán kontraszt tenzív elemei: kibékíthetetlen természetű antonímiák, a metrikai töltet, a verselés, a rím, az eufónia, a versszak és az azonos (hasonló) alakú szópárok lexikális különbözősége („kérés és félelem“); ellentétes és megengedő mondatok a mondat- és a kompozíció-párhuzamokban; a megismételt szavak és motívumok helyének különbözősége az ismétlődő alakokban, a versláb nyomatékos része (arsis); az „eltitkolás“ eleme a kódolásban, nehézségek az élet negatív tényeinek kifejezésében (pl. cenzúra következtében stb.), cselekvés- képtelenség az élet válságos helyzeteiben;

+ a szukcesszív kontraszt defenzív elemei: pozitív élményi és érzelmi töltésű szavak és motívumok (a konfliktus -megoldása), a „leleplezés“ eleme a kódolásban, komikum, abszurditás;

+ a szimultán kontraszt defenzív elemei: mesterséges, összeegyeztethető antonímiák; a hasonlóság mozzanata, amelyet a ritmus, a rím, az eufónia, a verselés, a versszak felépítése, az azonos (hasonló) alakú szavak, az ismétlődő szók és motívumok hordoznak a szöveg különböző részeiben; mondat- és kompozíciópárhuzamok; a versláb nyomatéktalan része (thesis); a lírai feltárulkozás, a „lelepleződés“, a 'lírai értékelés (irónia), a cselekvésre stb. való lírai „felhívás“ eleme; a szubjektivitásban, az irracionalitásban való feloldódás.

Bb8 A kifejezés komikuma — A tenzív és a detenzív elemek aránytalanságának kontrasztja;

© a tenzív és a detenzív elemek tematikai, nyelvi és alaki aránytalansága.

Bb9 A kifejezés abszurditása — a tenzív és a detenzív elemek szélsőséges aránytalansága, amely a téma objektivitásának megzavarásához vezet;

O a tenzió és a detenzió szélsőséges aránytalansága a szöveg nyelvében és témájában.

BblO A kifejezés mértéke — a művészi stílus másik alapvető kategóriája; végső következményében ez a forrása az irodalmi szöveg esztétikai hatékonyságának; a kifejezési differenciálódás legsajátosabb terméke; az epikai vagy a lírai szövegben a tenzió és a detenzió olyan aránya, amely kielégülést, megkönnyebbült lérzést, vagyis esztétikai élményt vált ki; a történelem, a társadalmi pszichózis és az irodalomtörténet által determinált; a lírában a kifejezés mértékének az a tendenciája, hogy a szöveg nyelvét olyan alakítható anyagként kezeli, amely szimultán kontrasztba kerül; tehát mint a kiefejzésrendszer harmadik alapvető kiterjedése, oppozícióban van a kifejezés ikonitásával;

© a tenzív és a detenzív elemek tematikai és alaki arányossága.