Irodalmi Szemle, 1972
1972/5 - JEGYZETEK - Taliga István: Magyar könyvek a Kultúra Házában
Mint tudjuk, 1972 az UNESCO jóvoltából a könyv esztendeje. Ezzel az akcióval kapcsolatban nyílt meg április 4-én a magyar könyvkiállítás is a pozsonyi Kultúra Házában. Tizennyolc kiadóvállalat mintegy 1200 kötetében gyönyörködhetett a látogató. A kiadványokat témakörök szerint osztályozták, s ez természetes is, hiszen a tartalomtól függ a könyv formája, ez a mérvadó a tervezőművész számára. A társadalomtudományokkal foglalkozó kiadványok általában az Akadémiai Kiadó gondozásában jelentek meg. Borítólapjukat az egyszerűség jellemzi. A tervezők rendszerint tipográfikus megoldásokhoz folyamodtak, kinasználva természetesen a sz'nhatásokat is. Publikációik közül Lukács György Az esztétikum sajátossága című müvének borítólapját említeném meg, amely Varga Győző munkája. A természettudományokkal foglalkozó kötetek közül S. Drobni—E. Incze: Surgery oj Rectal Cancer című kötetének borítója érdemel említést. Markáns betűformák és technikai bravúrok jellemzik. A Szépirodalmi Kiadó verseskiadványai között is találunk figyelemreméltó munkákat. Juhász Ferenc kötete, A szent tűzözön regéi a könyvszemle egyik gyöngyszeme. Kass János, a tervező, Hajnal Gabriella gobeľntervének reprodukcióját használja fel a borítólapon. Az előzéklap és a belső elrendezés saját munkája. A Magvető kiadványai közül Kassák Lajos verseinek gyűjteményét tartom a legsikerültebb munkának. A nálunk is jól ismert Móra Könyvkiadót a gyermek- és ifjúsági irodalom képviseli. A leporellók és a mesekönyvek még a legigényesebb követelményeket is kielégítik. Reich Károly és Würtz Adám munkái avatott kezű, hozzáértő művészekről tanúskodnak. A borítólap és a belső elrendezés organikus egysége, a szöveg és az illusztrációk aránya emeli ezeket a kiadványokat magasan az átlag fölé. Igényes munkát követel a megfelelő arány eldöntése, amely a betűk és az illusztráció méreteit összehangolja. Ezeken a könyveken mérhető le leginkább, hogy mennyit fejlődött a magyarországi nyomdatechnika az utóbbi évek folyamán, s hogy milyen magas színvonalon áll jelenleg! A kiadó terméséből még a Képes történelem sorozat Mindenkihez című publikációját tartom figyelemre méltónak. A Corvina reprezentatív köteteit forgatva nagyon nehéz volt valamiféle rangsoroláshoz folyamodni, vagy legalább egy-két példányt kiemelni a sok közül. Ha azonban az ember figyelmesebben átnézi a könyveket, s veszi a fáradságot, hogy megállapítsa a tervezőművész kilétét, akkor többnyire Pécsi Gábor neve ötlik a szemébe. Rangos művészre jellemző biztonsággal oldja meg feladatát. Példaként a Székely Aladár fotóit bemutató albumot hozom fel, amelyben Ady Endre életének állomásait követi nyomon a művész. Pécsi úgy tervezte meg ezt az albumot, hogy a borító motívuma, elrendezése ritmikusan ismétlődik a könyv belsejében is és harmonikus egységet alkot. Ezt a munkát csak a mestermű jelzővel lehet értékelni. A Szőnyi-, Czóbel- és Gulácsy-monográfiák is méltó módon képivselik Pécsit és a Corvinát ezen a kiállításon. A betűtípus értő kiválasztása, a szöveg, valamint a reprodukciók elrendezése azt bizonyítják, hogy Pécsi a modern könyvművészet szellemében dolgozik. Faragó István az Amerigo Tot monográfia tervezésekor szintén ezeket a kritériumokat tartotta szem előtt. A Madách és a magyar kiadóvállalatok közötti együttműködés révén hazai grafikusaink munkái is képviselve vannak. Kopócs Tibor borítója a Megbékélés című elbeszélésköteten és Salamon Zoltán borítója Ordódy Katalin A keskenyebb út című regényén szintén jól sikerült alkotások. Taliga István jeo*yset magyar könyvek a Kultúra Házában
