Irodalmi Szemle, 1972
1972/5 - Ungvárnémeti Tóth László — Weöres Sándor: Nárcisz vagy a gyilkos önszeretet
Egész Olümpnál — nyertes, amely szép leány Elődbe járul, bármi hamis, csalárd ügye! Liriopé. Hallgass Kephisz, mit zúgolődol? nem tudod, Milyen hatalmas Zeusz? mit ingerled magad Ellen haragját? Kephisz. Jól tudom, jól ismerem, De azért kimondam neki is, amit érezek, Azt akarom éppen, hogy okot adhassak neki A büntetésre, ha eddig ártatlan valék: Vesszek, ha kedves kis fiacskám elveszett. Liriopé. Nárcisz veszett el? — Nárcisz? — Szörnyű istenek! Honnan tudod te, hogy fiacskánk elveszett? Kephisz. Látom tüzéből, melyet eddig csak kevés Szikrácska, néhány vak szikrácska jelentgetett. Liriopé. De hát veszít-é el valak't önnön tüze? Kephisz. Nincsen nagyobb kín, m'nt magát emészteni. Liriopé. Mondd meg, hogy érted hát te a történetet, ^ Mely Nárciszon esett? Kephisz. Élend, míg önmagát Nem látja. Liriopé. Ah nagy istenek! melly képtelen Végzésiek! Kephisz. Én úgy gondolám azt szüntelen, Neked is jelentéin, hogy igen érzékeny s okos Ifjacska Nárcisz, olyan, ak t nagy és nemes Születése, atyjafiai, karja, bölcs esze, Szépsége és sok testi lelki bájai Előbb kevéllyé fognak tenni; majd pedig, Ha észreveszi hogy a bohó népség kevés Becset ád az anyatermészet kedveltjének is, Ha csak a szerencse nem pazalja rá javát: Kétségbe hull. Liriopé. Igen! de hát mondd meg, Kephisz! Mit kell csinálnunk, ho^y segítsünk Nárciszon? Kephisz. Tudod a tanácsot, melyet a bátyánk adott. Csak ő, csak az öreg Néreüsz keresne meg! Néreüsz (jön). Rejteztek-é, Liriopé, Nárcisz, Kephisz? Micsoda lugasra utasítnak engemet? (Kephiszhez.) De miért vagy olyan mord? Neked mindég vagyon ValSmi bajocskád. Mit boldogtalankodol? Pedig ha tudnád, mi becses állapot a tied, Mindig örülnél, mert nemes lelkű fiad Vigasztalásod leszen öregségedben is. Kephisz. Oh Néreüsz! nincs énnekem többé fiam! Nincsen, megölte azt Zeusz, az álnok Zeusz, Az a kegyetlen. Néreüsz. Mit beszélsz? nincsen fiad? Kephisz. Nincs Nárcisz — édes gyermekem! Liriopé. Kedves fiam! Néreüsz. Szent istenek! mit hallok? Kephisz. Ügy vélem, tudod, Mit monda az öreg jósoló Tiréziász, Nárcisz fiamról? Néreüsz. Jól tudom. Megholt tehát? Kephisz. Kínlódik. Néreüsz. Él hát még?
