Irodalmi Szemle, 1972

1972/4 - ÚJ HANGOK - Szalai Piroska: Versiek - Varga Erzsébet: Versek

szétfröccsent tükör tél Visszajövök-e még fia elmentem már Szalai Piroska Ahhoz, hogy boldog legyek, tőled nem kell több, csak hogy magamba emeljelek, A iák az erdőben olyan közel vannak egymáshoz Ahhoz, hogy az idő megfoganjon annyi kell, hogy levesd a kabátod. némajáték melyik kőműves építkezik bennem dolgaim közt arcaim közt ki rakosgat a változást örökzöld határköveim védik virágének a XX. századból supra agnő szökj fel kabla gyöngyharmatos liliomra négylevelű léherére rózsabokor kézfejére kígyóbőrbe csavarodva tekeredj a csillagokra őszi eső mi történt ma reggel hogy ennyire sír az ég? Adonis meghalt meghalt Adonis súgja egy sárga levél felállók s az égre nyúlok megtorlóm könnyes nagy szemét Adonis él csak elment — súgom Adonis él és visszatér adj nekem VT r . Varga Erzsébet Adj nekem szád fészkéből csak egy kis fiókát Ölelésed fájáról csak egy kicsiny gallyat Adj nekem ó adj nekem tenyeredből simogatást

Next

/
Thumbnails
Contents