Irodalmi Szemle, 1972
1972/1 - Duba Gyula: Irodalmi karikatúrák
kitekertük a csirkék nyakát Kitekertük a csirkénk nyakát— hosszan kodácsolt az éjben. Nem sértődött meg, örömében kezet csókolt és kapirgált, kapirgált kéken lángolt az éjszakában pityegése, míg elhervadt bóbitája a tepsi homlokán. SZITÁSI FERENC kilenc töpörtyű Meg sem született még, s már halni vágyott. Bevallása szerint azóta is a halál muzsikál benne, belépődíj nélkül, mindenki számára, és az így születő kusza jelzéseket sajnos tévedésből minősítik verseknek. Egyébként huszonhét szilvafás nemes, gyakran vonul vissza a múltba, öngyilkosjelölt is majdnem volt már egyszer, de tévedésből a lábára kötötte a kötelet, s így megúszta egy hasraeséssel. Sírásással még nem próbálkozott. Olniosak ím az esték, számban kilenc száraz fáradt töpörtyű. Elnyelem. Temetem magam. Talán egyszer feltámad elaggott életem, felbődül kilenc évem, s a töpörtyűkből győztesen előbúj a lényegem. TÓTH LÁSZLÓ kép helyzet Verseit megelőzően harangozó volt egy csallóközi faluban. Beszélik — de maga sem tagadja —, hogy amikor nem akaródzott felmennie a toronyba, önmagát rángatta meg vecsernyé- re egy kötéllel, amely ugyancsak ő maga volt, egyszóval: modern haran- gozó-komplexum (vagy komplexus?). Mióta verseket ír, erősen megkomolyodott, legutóbb is Brekeke című ver- sesfüzetecskéjével jelentkezett. Várható volt, hogy az irodalmi településeken félreverik miatta a harangokat, de nem. a fül kékeres kopoltyújából ectes misebor csordogál a sekrestyében szeplős sintér delel a szenteltvíztartóban bebalzsamozva hever egy karéj zsíroskenyér a stelázsin zöld varangyként lapul hiányod penésze: leprás a csönd a sótartóban öklendezik sápadt undorod: mézgás arcodon porszívó legel a rekedt vekker köldöködbe fúrja pattanásait: bealkonyulsz mendikás-ének feslő szűkre varrt nadrágszár ténferegsz a korallszirteken botlásaid csúcsára érsz fel szálkás foltokban vonzza manzsettád a sörtét visítást és a böllérkést én vagyok az aranykilincs zsebeidben mélyhangú tornatermek bakot ugrasz és árván menetelsz intuíció minden kába rojtod