Irodalmi Szemle, 1972
1972/3 - HAGYOMÁNY - Schniererné Wurster Ilona: Kármán József Urániája és a Nemzet Csinosodása
Schniererné Wurster Ilona Kármán József Urániája és a Nemzet Csinosodása Kármán József 1769. március 14-én született Losoncon. Apja református lelkész volt. A fiatal Kármán 1785-ben, tizenhat éves korában a pesti egyetemre megy, ahol jogot hallgat. 1788 őszén a bécsi egyetemre iratkozott be, mivel II. József császár elsősorban azokat részesítette előnyben az állami hivatalok elnyerésénél, akik tanulmányaik egy részét Bécsben végezték. Bécsben hamarosan ismeretséget köt a magyar újságírók egy csoportjával, sőt maga is olyan tervekkel foglalkozik, hogy megfelelő díjazásért kéziratos tudósításokat küld a hazai lapoknak a birodalmi főváros életéről. Bécsből Pozsonyba megy, ahol csakhamar leteszi az ügyvédi vizsgát. 1791 tavaszától állandóan Pesten tartózkodik. 1792-ben kéri felvételét „A nagylelkűség“ nevű szabadkőműves páholyba. Ez a szervezet a nemesség művelt tagjain kívül főleg a nem nemesi származású értelmiségieket egyesítette. A kor magyar írói kevés kivétellel tagjai a szabadkőműves páholyoknak. Bár a páholyok nyelve a latin és a német volt, mégis alkalmat adtak az íróknak a találkozásokra és irodalmi terveik megvitatására. A fiatal, tehetséges Kármán József élénk társadalmi életet él, megismerkedik kora íróival, tudósaival és a haladó törekvésekkel. A pesti magyar írók legfőbb pártfogója Beleznainő Podmaniczky Anna Mária volt, a kor írói, költői az ő szalonjában találkoztak. Kazinczy úgy emlékezik vissza az özvegy generálisnéra, mint aki „Pesten legszebb házat tarta.“ Kármán barátságot köt Schedius Lajossal, az egyetem fiatal esztétika tanárával, akinél sokszor összegyűltek az egyetem tudós tanárai. Kármán utolsó évéről keveset tudunk. Apja 1795. április 5-én halt meg Losoncon. Fia hazautazott apja temetésére, s nem is tért vissza többé Pestre. A családi hagyomány szerint a fiatal Kármán József huszonhat éves korában, 1795. június 3-án halt meg. Kármán minden alkotását egy év alatt írta. Ezért érthető, hogy rendkívül szorosan összetartoznak, s minden írása két nagy alkotáshoz: A nemzet csinosodás óhoz és a Fanni hagyománya ihoz, illetőleg az Uránia jellegéhez illeszkedik. Az Uránia A magyar nyelvű sajtótermékek közül a folyóiratok rendkívül fontos szerepet töltöttek be a nemzeti nyelv és nemzeti irodalom fejlesztésében. Az Urániát Kármán József és Pajor Gáspár orvostanhallgató szerkesztette, de segítségükre volt Schedius Lajos esztétatanár is. A lap kiadásának megkezdése előtt felhívással fordultak az olvasókhoz, melyet a Magyar Hírmondó 1794. február 28-i számához mellékeltek Jelentés a magyar asszonyi nemhez címmel. Már a felhívás címéből is kiviláglik, hogy a szerzők a társadalom „szebbik feléhez“ kívánnak szólni. A magyar felvilágosodás korában ugyanis a magyar nők művelődésével édeskeveset törődtek. A leánynevelés általában a család körében, az anya irányítása mellett folyt, s úgyszólván kizárólag a háziasz- szonyi teendők megismertetésére korlátozódott. A nemesi családok leánygyermekei is csak otthon tanultak egyet-mást, főleg a katekizmust és az egyházi énekeket. A vagyonosabb nemesség leányai viszont magyar könyvek és folyóiratok híján német és francia regényeket olvastak, miután nevelőiktől az idegen nyelveket megtanulták. A magyar szellemi élet fejlődése szempontjából még sokáig fontos feladat maradt a magyar nők művelése és megnyerésük a magyar kultúra számára.
