Irodalmi Szemle, 1972

1972/2 - Szíj Rezső: Harmos Károly

Harmos Károly 1923-ban nyári művészeti tanfolyamot nyitott. Ezt is fölhasználta arra, hogy megkedveltesse a művészetet a komáromi társadalommal. Mindent elkövetett, hogy a közönség mind szélesebb rétegét szoktassa hozzá a kiállításokhoz, a kép- vásárláshoz. Szükség is volt erre, hiszen Komáromi Kacz Endre vagy Szentmiklósi Zoltán kiállításai szinte nyomtalanul merültek a feledésbe, megfelelő számú értő közönség hiányában. Harmos alapvetően megváltoztatta ezt a helyzetet. Nevelőmun- ká]a, fáradozása egyre inkább gyümölcsöt hozott. Bármilyen lehetőséggel örömmel élt, ha művészetről beszélhetett. Vidékre is eljárt előadást tartani. Érsekújvárott nemcsak a kaszinóban tartott képzőművészeti látásra nevelő előadást, hanem a katolikus nőegyletben is.1 Részben ezeknek az előadásoknak a hatására indult el a művészi pályán Árpássi Béla, Csicsátka Ottokár, Luzsica Lajos, Pleidell János és Zmeták Ernő. Festészeti szabadiskolája kiegészítésére iparművészeti tanfolyamot nyitott azok számára, akik már észrevehető haladásról tettek tanúbizonyságot. Tanítványaival vonat- és hajó- kirándulásokon vett részt, melyeken megismertette velük a szebb, érdekesebb természeti motívumokat.

Komáromban előnnyel járt számára a kitűnő előadásokat rendező Jókai Egyesület, illetve az 1923-ban megalakult JESZO, a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, amely Harmos vezetésével működött. Az akkori Jókai Mór Múzeumban (a mai Duna- menti Múzeumban) 1927-ben Harmos két termet kapott szabadiskolája részére, s ettől fogva ott működött 1944-ig. A Jókai Egyesületben Harmos és tanítványai bármikor kiállíthattak, s ugyanitt módjuk nyílt országos jellegű kiállítások rendezésére Is. Ezek révén gyakran sikerült egymáshoz közelebb hozni a magyar művészeket. Har- mosnak jó szolgálatot tett a kitűnően szerkesztett helyi sajtóorgánum, a Komáromi Lapok is. A város legtehetségesebb és legtekintélyesebb művészeként a lapot bármikor igénybe vehette. Előzetes értesítésekkel és kiállítási beszámolókkal Harmos nem is szűkölködött.

Az egyik JESZO-kiállításon 252 művel szerepelt, s ez azt bizonyítja, hogy ezeknek a kiállításoknak a művész nemcsak szervezője volt, hanem az anyag tekintélyes része is az ő műveiből került ki. Ez érthető is, mert egyrészt kortársai között ő az egyik legtermékenyebb festő, másrészt a helybeli kiállításokra a szállítás sem okozott gondot. Ebből a szempontból a kassai és eperjesi művészek összehasonlíthatatlanul hátrányosabb helyzetben voltak. (1938-ban a kassai múzeum 215. kiállításán Harmos is csak két képpel vett részt.2)

Harmos Károly első komoly sikerét Brünnben aratta. 1920-ban nagyszabású tárlatot rendezett az ottani Művészház, a Mährischer Kunstverein. Az egykori tudósítás szerint negyvenhat brünni, prágai és bécsi művész állított ki, a magyarokat egyedül Harmos képviselte. Az 1920. december 12—30. között lezajlott kiállításról a Komáromi Lapok számolt be részletesen, ml is csak ebből alkothatunk némi képet Harmos akkori művészetéről. Sikerét az is bizonyítja, hogy a művész valamennyi képe elkelt, és szavát vették egy önálló, kb. 200—250 képet fölvonultató kiállítás megrendezésére is. A tudósítás alapján azt kell mondanunk, hogy Harmos már teljesen kialakult művészként vett részt a tárlaton, az újsághír ugyanis a művészetét a későbbiekben is jellemező vonásokat is felsorolja. „A meseköltő titokzatos varázserejével, csodáival és borzalom alakjaival népes birodalmába lépünk. Harmos művész, költő, lírikus, epigrammista maró erővel, sabarista, telve hátborzongató humorral. Amellett azonban a legfinomabb formák mestere, mert az ő ölelkező vonalai, a természet mesterművének, a női alaknak észbontó bókokat mondanak.“3

1921. január 1—5. között kiállítást rendezett Komáromban, s közben már egy bécsi kiállításra is készült. Az április 6-án megnyílt komáromi kiállításról, illetve Harmosról a Komáromi Lapok több mint háromhasábos cikket közölt. Ebben elemezte és méltatta a művész jelentőségét, s árral együtt közölte a képek jegyzékét is. 120 festmény és rajz szerepelt a tárlaton, ezenkívül bútor- és egyéb iparművészeti tervek. Már az első napon 25 kép kelt el (egy pár nappal későbbi híradás szerint 30). Az árak 80 és 1000 korona között mozogtak.3 [A 80 koronás kép linóleummetszet.) A tárlat időtartama

1 Érsekújvár és vidéke, 1932. febr. 21.

2 1921. jan. 1. —jan. 5.

3 Komáromi Lapok, 1921. ápr. 13., 2 —3. 1. Ebben a számban két cikk is foglalkozott a művésszel.