Irodalmi Szemle, 1972

1972/2 - Szíj Rezső: Harmos Károly

Szíj Rezső HARMOS KÁROLY Apja, Handwerk Ferenc, Loebenben végezte a bányászati főiskolát, ott alapított családot 1872-ben. Később a Pécs melletti Somogy községben telepedett le az ottani bánya alkalmazottjaként. Házasságából három gyermek született, közülük Károly 1879-ben. Apja rendszerető, munkakedvelő férfiú, anyja jó kedélyű, élénk fantáziájú, gyöngéd teremtés, s úgy látszik, fiuk mindkét ágon sok jó tulajdonságot örökölt. Mivel tehetsége már a középiskolában megmutatkozott, érettségi után, 1898-ban 19 éves fővel rajztanári és geometriai ábrázoló szakra jelentkezett az Iparrajziskolába, ahol képesítést is szerzett. Tanárai közül mindig rendkívül melegen emlékezett vissza Székely Bertalanra, akinek tudását, módszerét és emberi magatartását egyaránt nagyra értékelte. Ö is hozzájárult ahhoz, hogy Harmosnak már főiskolás korában karikatúrái jelentek meg a kor népszerű humoros lapjaiban, a Borsszem Jankó ban és a Kakas Mártonban. A főiskola elvégzése után részben állami, részben apai támogatással külföldi tanul­mányútra indult. Az izmusok robbanásának kezdeti időszaka ez Európában, Harmos számára azonban inkább a fölkészülés, mintsem a minden áron való szereplés és fel­tűnéskeltés korszaka. Münchenben, majd Olasz- és Franciaországban tölt hosszabb időt. Érzi tehetségét, jelszava ezért tanulni, tanulni, tanulni. 29 éves, amikor 1908-ban hazaérkezik. Rajztanár lesz egy szentendrei magániskolá­ban. Itt ismeri meg későbbi feleségét, aki szintén a város egyik iskolájában tanít. 1910-ben Harmost Rév-Komáromban találjuk, az ottani katolikus gimnázium helyettes tanáraként. 1911-ben megnősül, s véglegesen Komáromban telepednek le, s egészen haláláig, 1956-ig a városban él. Két gyermekük születik, egy lány és egy fiú. Az első világháború kitörése után Harmost Sopronba vezénylik, ahol a katonai főiskolában tanít. Itt együtt dolgozik Belányi Viktorral, jónevű festőművésztársával. Komáromtól távol is érzi a város ihlető melegét, amely annak művészetszeretetéből árad feléje. Ennek az életető légkörnek Harmos művészetére gyakorolt ösztönző ha­tását már most érdemes megjegyezni. Első kiállítását 1902-ben Pécsett rendezte, majd azt az 1908-as tárlat követte. 1917- ben, tehát az első világháború nehézségei közepette, a Nemzeti Szalon csoportos kiál­lításán szerepelt 100 képpel. Huszonkét fővárosi lap foglalkozott vele elismerően, köz­tük olyan neves cikkírók, mint Bölöni György, Elek Artúr, Kemény Simon, Rózsa Miklós. Kiállító társa: Pap Henrik, Gímes Lajos és Csabai Uy Géza. Képeinek ára 80—400 korona között mozgott. Nagy János: Harmos Károly (Egy nagyobb tanulmány életrajzi bevezetője)

Next

/
Thumbnails
Contents