Irodalmi Szemle, 1972

1972/2 - M. Tóth Margit: Tardoskeddi táncok

Olyan egyszerű motívumfajták ezek, melyek minden táncfajtában, mindenhol előfordulnak. Mégis figyelemre méltó az, hogy ezek a motívumok arányukban is jelentős szerepet töltenek be ebben a táncfajtában, ami bizonyos mértékig ugyancsak régies jellegükre utal. (MPe: 57—61, Sárk. 8—9, Zálešák 199 old. II. fig. 199. old. 6. fig.)

III. Fél lábon szökdelő és lengető motívumok

A váskatáncnak rendszerint az eszköz melletti figurázás szerepét betöltő motívumai, melyeket többnyire a földre tett váska körültáncolása folyamán az eszköz végénél (11. mot.) vagy mellette (14. mot.) szoktak táncolni. Előfordul közöttük olyan is, amely az eszköz átugrásának egyik kedvelt motívuma (12. mot.). Ide soroltuk az olyan lengető mozgásokat is, melyeknél a szabad láb jobb-bal irányban (13—14—15. mot.) vagy előre-hátra (16. mot.) mozdul ki.

Ezek az fél lábon ugráló, de különösen a lengető motívumok mind a magyar, mind a szlovák pásztortáncokban igen gyakoriak. (MPe: 23—25, Sárk. 5—6, 13—15, szlovák anyagban Zálešák).

IV. Előrevágó motívumok

Ebbe a csoportba olyan motívumokat soroltunk, amelyek látszatra plasztikailag meglehetősen különbözők, de szerkezetileg teljesen azonosak.

A szabad láb fénysúlyos, érintő előrehelyezése, levegőbe emelése, ezt követően hátra vagy oldalt lendítése is jellemző rájuk.

Az előző motívumcsoporthoz hasonlóan ezek is a váskatánc figurázó motívumai közé tartoznak. A váska láb alatti átvetése is ilyen jellegű motívummal történik, természetesen sokkal szélesebb, nagyobb lendítésekkel és ugrással (20. mot.).

Párhuzamok a magyar anyagban: MPe: 37—39, 48—52, Sárk: 16—18, 27—29. Szlovák anyagban: Zálešák 187. old. I. fig., 188. old. 1. fig. 188, 4. f. 205 old. 1. fig. 205 old. 3. fig.

V. Aprózó

Nyolcados alapértékekben mozgó (ti-ti-ti-ti), gyors lépegető motívum, melynek lépő (22. mot.) és futó (21. mot.) formája is előfordul. Az eszköz nélküli változatokban, valamint váskával a kézben táncolják.

Párhuzamok a magyar anyagban: MPe: 19.22. Sárk.: 1—3, 11—12. Zálešák: 188. old.

III. fig.

VI. Háromlépés

A ti-ti-tá ritmusú váltófrázisokból álló egyszerű motívum rendkívül sok változatban található meg a váskatáncban. Az eszközös és eszköz nélküli változatokra egyaránt jellemző, szinte legfontosabb motívumcsoport. A gazdag változatanyag a különböző plasztikai lehetőségek kombinációiból adódik, valamint az ugró és lépő mozdulatfajta változataiból különböző módon történő alkalmazásban. Tiszta lépő formák (sasszé) (23, 24, 30—31, 33). Az első és harmadik fázis ugrik (25—27, 29, 47. mot.). Mindhárom fázis ugrik (28. mot.). Csak az első fázis ugrik (32, 34—36. mot.). A 34—37. motívumot éppúgy használják a váska kerülgetésére, mint átugrálására is. Különösen érdekes a váskára való rábokázásnak (3. mot.) egy ide tartozó formája, a 38. motívum.

Ez a motívumcsoport a szlovák és magyar pásztortáncok legfontosabb motívumfajtája.

Magyar anyagban: MPe: 100—121 mot. Sárk: 46—77. Szlovák anyagban Zálešák: 301 old. 6. fig. 198. old. 1. fig. 199. old. 7—9. fig. 11. fig. 205. old. 2. fig.

VII. Csapásoló motívumok

A tánc egyik eszköz nélküli változatában gyakoriak a szóbeli adataink szerint régen jellemző csapásoló motívumok. Lényegében az előző motívumfajta (VI.) csizmacsapással és tapsokkal kiegészített változatait foglaltuk itt össze.

A csapásoló motívum a régi típusú pásztortáncokban nem mondható jellemzőnek, sokkal inkább a verbunkban és a csárdásban, de előfordul néha az odzemokban is (például Zálešák, 195. old. 2. fig.). A magyar anyagban a motívum pontos megfelelőit megtaláljuk a régi pásztortáncokban is (Sárk: 74—78. mot.)