Irodalmi Szemle, 1972
1972/2 - M. Tóth Margit: Tardoskeddi táncok
Egyes munkaalkalmak, mint a fonó, kukoricafosztás, aratás, disznótorok kitűnő al- kalmul kínálkoztak a tánchoz. Egy-egy ilyen alkalom eseményszámba ment a falu életében. Eltértek a bálok, tehát az igazi táncmulatság rendjétől. Itt a tánc csupán alárendelt szerepet kapott. A naptáridőhöz kötött alkalmak közül az év első nagyobb szabású táncos eseménye az újévi bál volt, amely az előző fejezetben leirt menet szerint zajlott le. Az újévi bál ideje már beleesett a fonó idejébe, amit karácsony után kezdtek meg. A fonók a lányok és legények legkedveltebb találkozóhelyei voltak. Ez érthető, hiszen a munka mellett itt kedvükre kitáncolták magukat, de sokat énekeltek és játszottak is. A idősebbek ezeket az alkalmakat használták fel arra, hogy a fiatalokba a régi szokásokat „beleneveljék“. Nemcsak a sok szép énekre, szokásra, de a nehezebb táncokra is itt tanították meg őket. A lányok legizgalmasabb napjai az ún. legényes napok, amikor a legények meglátogatják a fonókat. Ezeken a napokon alig fontak. Várták a legényeket, utána pedig játszottak, énekeltek. A legények lucának öltözve jöttek a fonóba, ijesztgették a lányokat, akik inkább örömükben, mint félelmükbe^ sikoltoztak. Ilyenkor énekelték a lányok a lucáknak: „Isten hozta magát, királyi nagy pompát“ stb. A legények azután letépték magukról az álarcot, és kezdetét vette a tánc. Előkerült a citera és a duda is. Szombaton és vasárnap nem fontak. A fonók ideje farsang végéig tartott, amikor a farsangi bálokkal vége szakadt a téli mulatozásoknak. A téli időszak legjelesebb összejövetelei a farsang, illetve a farsangi bálok. Farsangkor szombaton kezdődött a bál, és kedd éjfélig húzódott. Közben csak annyi szünetet tartottak, amíg hazamentek enni. Érdekes megemlíteni, hogy a közeli Zoboralján a farsangi szokások rendkívül színesek, változatosak voltak, de ugyanezt elmondhatjuk az Ipoly-vidékről és a Csallóközről is. Ezzel szemben Tardoskedden a három nap alatt csupán ettek, ittak' és főleg táncoltak. Megrendezték a gyerekek bálját, a legénybált és az emberbált. A legények mindhárom nap alatt mulattak, a házasok főleg kedden. Kedden éjfélkor véget ért a háromnapos mulatság. Ekkor a plébános hazaküldte a mulatókat, s kezdetét vette a böjt. Ezután hosszú ideig tánctilalom volt. Tavaszi jeles táncalkalom csak a húsvétvasáinapi és hétfői, valamint a pünkösdi bál volt. Ojra megemlíthetnénk Nyitra vidékét és az Ipoly mentét, ahol sokáig divatban volt a virágvasárnapi kiszehajtás, villőzés, ugyancsak a májfa állítása, ami Tardoskedden nem volt szokásban. A nyári naptáridő ünnepei között a Szent János tüzét említjük meg, amiről már a legidősebbek is csak annyit tudnak mondani, hogy létezett, de a lefolyását elmondani már nem tudják. Augusztus 20-án tartották a búcsúi bált, ami nagy eseménynek számított. A nyári időszaknak ez volt a legkomolyabb táncos megmozdulása. Magyar vidékeken a nyugati népcsoportoknál főleg Északnyugat-Dunántúlon voltak nagy divatban. A legények és lányok korosztályonkénti és telplilési csoportokba tömörülve már a reggeli mise után, a saját zenekarukkal búcsúba mentek. A kocsmárosok ilyenkor már felütötték a sátrukat, s a fiatalok a saját kocsmárosuk sátra előtt megkezdték a táncot. Itt táncolnak délig, majd ebéd után a kocsmában folytatják, egészen reggelig. Búcsú hétfőjén ugyanúgy reggel kezdték, de akkor már csak éjfélig tartott a tánc. Ősszel került sor az aratóbál megrendezésére, majd a regrutabál következett. Főleg az utóbbi jelentett nagy eseményt a fiatalok, de az idősebbek életében is. A családi élet ünnepei közül a lakodalom volt az az alkalom, amelyhez a legtöbb tánc kapcsolódott. Ezt naptáridőtől teljesen függetlenül rendezhették, kivéve a nagyböjtöt, amikor a lakodalom tilos volt. A lakodalom az idősebbek igazi mulatsága volt, mindig is ők voltak többségben. A lányok este hatig mardhattak, akkor az asszonyok hazaküldték őket. Este hat után a lakodalomban csak a házasok és vőfélyek vehettek részt. De hogy a fiatalságot is kárpótolják, az esküvőt reggel tartották, s reggeltől este hétig csupán a fiatalok táncoltak. A házasok csak este jelentek meg, de akkor már a lányokat hazaküldték. Számos olyan mozzanata van egy lakodalomnak, mely zenével, tánccal van egybekötve. Már a templomba menet húzza a cigány. Tardoskedden, eltérően a magyar vidékeken általános szokástól, nem táncolva vonulnak a templomba, csupán énekelnek. Az igazi tánccal egybekötött mulatás csak odahaza, a menyasszony, majd a vőlegény házánál kezdődött. A mulatásbói senki sem maradt ki, még az ifjú pár szülei
