Irodalmi Szemle, 1972
1972/10 - FIGYELŐ - Karsay Katalin: Beney Zsuzsa: Tűzföld - Szuchy M. Emil: Jozef Hollý és Thurzó Gábor színművei a MATESZ színpadán
saját csapdájába került, melyből talán már ki se juthat. Jellemző és egyben figyelmeztető, befejezésének törvényszerűségében is célba mutató téma ez. A darab kezdő jeleneteinek hangulata és képi megfogalmazása, sajnos, erőszakolt- nak tűnt. A képváltások során azonban a kissé vontatott ritmus kellőképpen fölélénkült, s a bonyodalom is egyre érdekesebbé vált. Konrád József rendezői felfogása inkább belülről akarja megérteni és megértetni a színmű alakjait. Egyszerű, a látványosságoktól tartózkodó stílusban fogja össze a színészek játékát, gondosan ügyelve arra, hogy a mondanivaló gondolati anyagát engedje előtérbe. Rendezése jó alkalmat teremt egy-egy tudatosan exponált utalásra, a hangsúlyos gondolatok időszerűsítésére. A darab hatását nagy mértékben éppen ennek a, ha úgy tetszik: „aktualizált“ stílusfelfogásnak köszönhetjük. Rokonszenves vállalkozása ez a színháznak, s ezért mindenképpen megérdemelné, hogy széles körű tetszéssel találkozzék. Turner Zsigmond komoly gondolatisággal kelti életre Tormos Gusztáv professzor alakját. Az egyre inkább ellenszenvessé váló professzor megszemélyesítésében neki jutott a meditációs feladat. Gizit, a feleségét Németh Ica alakításában láttuk. Színészi felfogása újszerű, s jellemábrázoló tehetségét annak ellenére is dicsérjük, hogy — főleg a „valóságra döbbentő asszonyi jeleneteiben“ — szélesebb érzelmi regisztereket kellene nyitnia. Bugár Béla (Bors Jenő kémiatanár) lendületes és hiteles alakítást nyújt. A főhadnagyot alakító Tóth Lszló találóan bohém magabiztonsággal, jó színészi munkával formálja meg típusát. Lőrincz Margit szinte remekelt Steingrúber Vili szerepében. A mellékalak a dráma egyik legjelentősebb figurájává nőtt. Bugár Gáspár (Fidél) emberi mélységű karakterfigurát teremtett. A többi szerep megannyi epizód. Érdekes típusok, különféle jellemek, akik közül elsősorban Szentpéteri Aranka (Donáta), Pöthe István (Sanyi), Palotás Gabi (Sprin- gerné) és Udvardy Anna (Halminé) érdemel dicséretet. Platzner Tibor jelmezei és díszletei a jellemtípusokkal és a sok képre bontott helyzetekkel alkotnak összhangot. Az évadkezdés biztatónak látszik. Csendesen kezdődött, mellőzve minden zajos nyilatkozatot, fehér asztal melletti fogadkozást. Ez a csend és mértéktartás talán azt is jelzi, hogy a színházvezetés tárgyilagosan mérlegeli lehetőségeit, s erejéhez mérten nyitja meg a színház kapuját, kérve a nézők bizalmát és a bírálat tárgyilagosságát. A mostani jubileumi évadban a jelek szerint elsősorban a hazai szerzők jutnak szóhoz. Osvald Zahradník, Dávid Teréz, Ján Solovič, Lovicsek Béla társaságában Szabó Béla Menyasszony című színjátéka is bemutatásra kerül az idény során. Műsoron szerepel még Mesterházi Lajos és Alekszander Vampilov egy-egy műve, valamint Madách Imre Az ember tragédiája című alkotása is. Igényes program. S csak a színháztól fügfe, mennyi erő, ötlet, mennyi lényegre törő lendület hevíti majd nagy figyelemmel és szeretettel várt bemutatóit. Szuchy M. Emil