Irodalmi Szemle, 1971

1971/10 - Hamar Kálmán: A Barsmegyei Népszava és a Garam-vidéki lapok 1919-ben, valamint a lévai direktórium tevékenysége

ellen..."2* Majd részletesen beszámol az eperjesi eseményekről: „Eperjesről beszámol az MTI: Ma délben (hétfőn) kikiáltották Eperjesen nagy ünnepség keretében az önálló Szlovák Tanácsköztársaságot. A nagyfontosságú történelmi aktuson több ezer főnyi proletár vett részt a szlovák föld minden tájáról. A forradalmi előkészítő bizottság tagfait, akik délben érkeztek meg Eperjesre, a földíszített pályaudvaron sok ezer főnyi tömeg fogadta. A direktórium épülete előtt folyt le a nevezetes gyűlés, amelyen a lelkes nép a proklamációt kitörő lelkesedéssel fogadta, és megválasztották az Ideiglenes Forradalmi Végrehajtó Bizottságot. A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása alkalmából lelkes hangú táviratban üdvözölték a Tanácskongresszust és a Vörös Hadsereget.w29 A szocialista forradalom eszméi lelkesítették a Vörös Hadsereg előnyomulásakor a Lévától északra elterülő területek munkásságát is. 1919 június első felében külön jelentés számol be a Selmecbányái munkásság megmozdulásairól: „A Vörös Hadsereg ellen- támadása idején a munkásság vezetői a Kuchelman gyárban, Filip és Sokolík 90 tagú önkéntes vörösgárdát szerveztek, hogy amikor a Vörös Hadsereg Selmecbánya előtt állt, megakadályozzák a csehszlovák csapatok visszavonulását. A jelentések szerint a Vörös Őrség a kommunista gondolkodású Kuchelman gyárigazgatótól felszerelést kapott, fegyvert és 1000.— Korona támogatást is. A Vörös Hadsereg visszavonulása után a Vörös Őrség tagjait, 70 munkást elfogtak és átadták a körmöcbányai II. hadosztály parancsnokságának. ',3°

A Tanácskormány, hogy a hadsereg utánpótlását kiegészítse, a felszabadított területeken elrendelte a sorozást. — „A Forradalmi Kormányzótanács rendelete alapján Léván és környékén is megtartják a 18—45 évesek általános sorozását. Június 30-ig tartoznak az érdekelt korosztályok sorozáson megjelenni, különben forradalmi törvényszék elé állítatnak."31 A sorozás és toborzás révén a munkásság ezrei jelentkeztek a Vörös Hadseregbe és a nemzetközi ezredek soraiba.

Azokban a városokban, ahol a Vörös Hadsereg csak néhány napig tartózkodott, például Érsekújvárott, Aranyosmaróton, Selmecbányán, Zólyomban és környékén, nem került sor a helyi tanácsok megválasztására, helyettük a direktóriumok alakultak meg. Azokban a városokban, ahol a Vörös Hadsereg több héten át maradt, mint például Párkányban, Léván és környékén, Ipolyságon, Rimaszombatban stb., a direktóriumok jelentékeny politikai munkát végeztek.

A direktóriumok tevékenységéről a helyi sajtó és a levéltárak anyaga számol be. A Barsmegyei Népszava 1919. június 3-án, A forradalom diadala című írásában, amelyben beszámol Léva felszabadításáról, hírt ad a direktóriumok szervezéséről is. A lap vezércikke lelkesedéssel számol be arról, hogy június 1-én a Vörös Hadsereg bevonult Lévára, és az intervenciós csapatok visszavonultak Zólyom felé. A csehszlovák csapatok ellenállás nélkül adták át a várost.

„Léva város vasárnapi elfoglalása alkalmával csaknem minden oldalról egyszerre nyomult előre a katonaság... Péter Árpád, Béres István, Habán András és Pankó József egyenesen a városházára siettek, s azt birtokba vették. Itt Péter kitűzte a vörös lobogót a városháza erkélyére, s harsány hangon jelentette a diadalt. De akkor már tele volt a város a báti partról lefelé és Ladány felől előnyomuló katonákkal. Nemsokára ezután a város utcáin ismét nyüzsgött az élet. A lakosság sietett a katonaság üdvözlésére. Tokody István kérte a lakosságot, hogy élelmiszereket küldjenek a katonaság részére. Azonban Fáltusz Ede budapesti elvtárs jelentette, hogy a katonaság élelmezés tekintetében hiányt nem szenved, hanem a felesleges élelmiszereket küldjék Budapestre az ott szűkölködő és éhező proletároknak. A közönség vetélkedve csakhamar tekintélyes mennyiségben hordott össze kenyeret és más élelmiszert"™

Léva elfoglalása áldozatokat is követelt a lakosság és a Vörös Hadsereg soraiban. A visszavonuláskor meghalt Róth Hugó egyetemi hallgató és Krekovits József 74 éves lévai lakos. Bumenfeld Imre 22 éves századparancsnok az Ipolyság körüli harcokban sebesült meg. Nyiredy József, Retvári, Bább, Barbara, Bacsa, Frojka, Grecsov katoná28 Uo.

29 Uo. 4. szám

30 ŠSUA 3001/1920 adm.

31 Barsmegyei Népszava 1919/5

32 Uo. 1919/1 szám