Irodalmi Szemle, 1971
1971/1 - Csanda Sándor: Balassi Bálint versformái
Hahogy sok ellenség 6d Reám fegyverkezék, 6d Tőlük jóvoltából megmente, 9b Rám dühödt száj okból 6c Kivön ő markokból, 6c Rajtam mert ingyen könyörüle 9b Gond nélkül azért / vígan éneklek X Örvendek csak igaz szerelemnek; a Míg élek, arra figyelmes leszek, X Hogy ne legyen ellene kedvének: a Dicsértessék jót ét ejért, b/b Megbocsátott már fejemnek, a Megcsókolván és ezt mondván: c/c Miért mondasz kegyetlennek? a A sziciliána-versforma A Balassa-kódex X. költeménye „egy Sziciliana nótájára“ készült, a magyar fül számára rendkívül szokatlan ritmusú. Már a kódexbe is versformában írták le; 9 strófából, 36 tizenhat és tizenöt szótagos sorból áll. Ritmusával szintén Szabolcsi Bence foglalkozott szakszerűen (i.m. 93—99.). Szerinte a verssorok így ritmizálódnak: 6-3-4-3 [első sorok), 6-3-3-3 (a strófa 3. sora), 5-3-5-3 (4. sor). A költemény ritmusára jellemző az, hogy a hat szótagos szólamokhoz hármasok „csapódnak“, s ezt Balassi néha belső rímekkel is kihangsúlyozza: „Valaki azt hiszi, hogy nyerjen / menyeken és szüzeken...“ Rimay János ennek a költeménynek a nótájára is szerzett verset, s ebben a belső rímeket végig következetesen alkalmazza: rímek ütemek Oh kegyelrAes Isten, / nézz szépen / reám nyava/lyásra aab, 6-3-4-2 Terjeszd ki fényedet, / kezedet, / ne bízz és hagyj / másra ccb, 6-3-4-2 Ne vesd is éltemet, / kedvemet / megszomoro/dásra... ddb, 6-3-4-2 Balassi költeményében a hatosokhoz csatlakozó hármas szólamok nem rímelnek ilyen következetesen, s ihletője — amint erre már Szilády is rámutatott — Marullus Tarcha- nlota (1453—1500) egyik latin verse volt. A Gianeta Padovana Balassi egyik nehezen ritmizálható, több helyen eltérő szótagszámú ifjúkori versét a „Gianeta Padovana“ jelzéssel, feltehetően olasz táncdal nótájára Irta. Eckhardt Sándor a költeményt hétsoros versszakokban közli. Szerintünk a helyes strófaszerkezet nyolcsoros, az Eckhardt-kiadás első sorát mindig két sorban kell szétírni: Azelőtt neki / csak rabja voltam, Ötét jutalom / nélkül szolgáltam. Nő az én örömem / most az én szép Szerelmem / erre való / néztében. (?) Amint Szabolcsi Bence megállapította, a költemény minden szakasza két-két megismételt hosszú sorból áll. „A második félstrófa belső rímei — ahol vannak ilyenek — mindenütt a gagliarda-ötössel társuló gagliarda-négyes egymásra visszahangzó táncos ütemeit hangsúlyozzák." (Vers és dallam 103.) Nézzük a strófa rímeit! Az 1. és a 2. sor négyszer rímel egymással, háromszor nem: a-a vagy: x-a. A 3. sor vége nem rímel eggyel sem, de az esetek felében ebben a sorban belső rím van: „Bús kedvem sincsen / semmi énnekem ... Rabságbul kivett J szolgájává tett... Nem örült ennyit / mostan amennyit..." A 4. sor mindig rímel a másodikkai (keres^trlm), az 5. kétszer rímel a 7.-kel (lehet véletlen), de ebben következetesen használ belső rímet: „Megengedett / fogott kezet... Kegyelmet nyert, / meg beszerzett... Mert ajakét, / mint jó zsoldját...“ stb. A 6. és a 8. sor mindig rímel egymással, valamint a 2. és a 4. sorral (visszatérő rím). A 7. sorban szintén gyakori a belső rím (gagliarda-négyes). Lássuk az utolsó versszakot az általunk javasolt ritmizálással:
