Irodalmi Szemle, 1971

1971/7 - FIGYELŐ - Dobay Béla: A Kárpátaljai körkép margójára

heti le, mert csak benne létezhet.

Bürke célja, amint ezt könyve befejezésekor említi, hogy bebizonyítsa: az olvasó az irodalmi műveket a stratégia és a szituáció szemszögéből vizsgálja. Elmélete a magány és a szorongás esztétikájából született. Esztétikai gondolkodásának középpontjában a modern embert körülvevő magány és szorongás leküzdése áll. Esszéje az irodalom funkciójáról, társadalmi jelentőségéről és keletkezéséről vallott nézeteinek átfogó összefoglalása. Szerkezete eléggé széteső, ami azzal magyarázható, hogy a felmerült kérdéseket több oldalról és számos művön keresztül próbálja megvilágítani. Gyakran tesz kitérőket egy- egy probléma fejtegetése közben. Elsősorban a haladó nyugati irodalmakra támaszkodik, de hoz föl példákat a másik oldal műveiből is. Bürke a művészetnek tudatos, aktív szerepet szán a modern ember problémáinak a megoldásában.

Pongó István

A kárpátaljai Körkép margójára

/Egy évvel egy szovjet kiadó magyar nyelvű periodikasorozatának a megindulása utánj

Az 1970-ben Ungváron megjelent Kárpáti Kalendárium irodalmi mellékletének előszavában olvashatjuk:

„Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Kárpáti Kiadó új, nagyszabású vállalkozását

— a Körképet. Ez az 1970-től negyedévenként megjelenő sorozat a három évvel ezelőtt megjelent Kaleidoszkóp hagyományait óhajtja követni, tehát a Szovjetunióban megjelenő orosz és ukrán — sokak számára nyelvi akadályok miatt hozzáférhetetlen — folyóiratok legérdekesebb, leglényegesebb cikkeit igyekszik elérhetővé tenni a magyar olvasó számára."

A Kárpáti Kiadó a múlt évben a Körkép négy számát jelentette meg, s így friss színfolt került a magyar nyelvű kiadványok tarka együttesébe. A Körkép háromíves füzet, nagy formátumú, több színű borítólappal látták el; rajzokkal és fényképekkel illusztrálták. Tartalma: történelmi évfordulók (például a Kárpá- tontúl és Szovjet-Ukrajna újraegyesülésének 25. évfordulója; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója); haladó hagyományok (Orlay János, a kiváló magyar orvos és tudós munkásságának méltatása, vagy Fegyir Potusnyak, a neves ukrán író, etnográfus és folklorista Idézése stb.]; a magyar és az ukrán irodalom értékei (tájékoztatás az első ukrán Petőfi-monográf iáról, Jurij Skrobinec Arany-fordításairól, illetve ízelítő Borisz Olijnyik, Mikola Vinhranov- szkij verseiből) stb. A periodikasorozat megfelelő rovatában időről időre feltűntek a különböző érdekességek, régészeti közlemények, földrajzi leírások, néprajzi értekezések is. A kiadványokban azonban kevés a szépirodalom. Később érdemes lenne megfontolni a Körkép „irodalmibb“ összeállítását, vagy egy hozzá hasonló, szelektív-válogató jellegű, de tisztán irodalmi kiadványsorozat indítását a soknemzetiségű Kárpátalja íróinak- költőinek magyar nyelvű népszerűsítésére.

Dobay Béla