Irodalmi Szemle, 1971
1971/7 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Egy irodalmi pályázat sorsa
küldési határidő (1938. IX. 1.) és a felhívás utolsó mondata: „A pályázat jelöl 1938 őszén döntenek.“1 A pályázatra 52 mű érkezett be, de ezeknek az elbírálása késett, a sorsdöntő politikai események közbeszóltak, s így ezt a munkát másfél éves késéssel a budapesti Nemzeti Színház lektorai végezték el. Az eredményről dr. Brükk Sándornak, a Színpártoló Egyesület főtitkárának 1940. V. 20-án kelt, Sándor Imréhez írt levele számol be: „Kedves Barátom! Örömmel értesítlek, hogy a budapesti Nemzeti Színház lektorainak véleménye alapján a Színpártoló Egyesület elnöki tanácsa pályamunkádnak ítélte az 5000,— cseh- korona összegű kitűzött díjat. Tolmácsolom ebből az alkalomból az elnöki tanács minden egyes tagjának üdvözletét, mert igaz örömünkre szolgál, hogy Te lettél a nyertes, akivel jóban-rosszban oly sokat dolgoztunk a kisebbségi színjátszás jellendítése érdekében .. .“4 Pár nap múlva a pályázat eredményéről a pesti lapok is beszámoltak — a kisebb jelentőségű hírek között. „A jelvidéki, volt szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület — írja a Magyar Nemzet — még 1938 júniusában pályadíjat tűzött ki színpadi mű jutalmazására ... az 5000 csehkoronás pályadíjat a „Thália 1938“ jeligéjű darab nyerte, amelynek szerzője Sándor Imre, a volt Vsehszlovákiai magyar újságírás nemes bajnoka, a most Budapesten élő kitűnő író .. .“5 Sándor Imre Mesebeli herceg című komédiája megnyerte a pályázatot, de Igazi célját a darab mégsem érte el, hisz sohasem jutott színpadra. Pedig Sándor Imre nem volt új ember a színházak világában sem: több bemutató állt már a háta mögött. Két darabját a szlovákiai magyar társulatok mutatták be: Szerelmes a férjem című vígjátékát a Faragó-társulat 1920. március 17-én Kassán, Faragó Ödön rendezésében; Különös ember című drámáját az Iván-társulat 1938. május 20-án Kassán, Gellért Lajos rendezésében. További két darabja Pesten került színre: Szedjetek szét, csillagok című drámai mesejátékát az 1926. április 17-én a Belvárosi Színház mutatta be Szőke Kálmán rendezésében (a darab elsősorban Gellért Lajos jóvoltából jutott el a bemutatóig, Gellért játszotta egyébként a darab egyik főszerepét is); a Mint az újbor című színművet a Budapesti Színészek Szövetsége adatta elő 1927. április 17-én Budapesten, szintén Szőke Kálmán rendezésében. A felsorolt darabok közül elsősorban a Különös ember és a Szedjetek szét, csillagok ért el jelentős sikert. Az utóbb említett drámai mesejáték befejező részét a Nyugat is közölte6, s a bemutatóról Nagy Lajos ugyanitt írt rendkívül elismerő kritikát.7 Sándor Imre legjelentősebb drámai alkotásának mégis a Mesebeli herceg tűnik, s nagy kár, hogy pont ez a darab nem került színpadra. Mindenesetre érdemes közelebbről is megismerkedni ezzel a díjnyertes pályaművel. A nyolc képből álló komédia a szürke kispolgári környezetből az olcsó ponyvairodalom élettelen álomvilágába menekülő lány sorsát állítja színpadra, s jelentős súlyt kap a darabban ennek az irodalomnak a bírálata is. A komédia első három képe szokványos polgári miliőben játszódik. Liska bútorkereskedő a tönk szélén áll, s éppen az ismerős fiatal ügyvédet, dr. Lázárt várja a kényszeregyezség előkészítése dolgában. Az ügyvéd szerelmes Liska betegesen álmodozó Éva lányába, akinek „soros álomlovagja“ éppen egy francia regény főszereplője (illetve annak a könyv borítóján közölt fényképe). Éva durván visszautasítja dr. Lázár közeledését, s ez a körülmény még fokozza a bútorkereskedő családjában uralkodó rendkívüli feszültséget. S ebbe a túlfűtött környezetbe toppan bele Delacroix herceg, az életbe invokált bestseller-amorőzó. A következő három képben Éva az álomherceg oldalán harcol a boldogságért, de ez a küzdelem egyre reménytelenebb, mindinkább nyilvánvalóvá válik a lány előtt is erőfeszítéseinek hiábavalósága. Amikor Éva kiábrándulása teljessé válik, az életbe vágyott herceg visszatranszformálódik regényhőssé. 3 Kassai Újság uo. 4 A levél eredetije Sándor Imréné birtokában 5 1940. V. 22. 6 Nyugat 1932/1 468-473. old. 7 Nyugat 1926/1 839-841. old.
