Irodalmi Szemle, 1971

1971/6 - Zsilka Tibor: Kommunikáció-elmélet, stílus, szövegelemzés

ez az oka, hogy a juhászok „barbári“ szinten élnek és ölik egymást. Ez, ennyi a novella szociális mondanivalója, értelme, társadalmi vonatkozása.

4. Végezetül szükségesnek tartom összefoglalni írásom leglényegesebb, legfontosabb kitételeit. Először a kommunikációs modell három alkotóelemét kettőre redukáltam le: a szépirodalmi műre és az olvasóra. Az író vagy a költő énje ugyanis csak akkor érdekelheti a kutatót, ha az valamilyen formában a műben realizálódik, jelen van. De ilyenkor ez az ÉN már inkább a mű tartozéka, mint a szerzőnek a műtől elvonatkoztatott és önállósított életrajza. A művek stílusát érintve különbséget tettem a tematikai és a nyelvi-stilisztikai szint között. Ha a tematikai szint a nyelvi-stilisztikai szintet háttérbe szorítja, akkor a klasszikus realista ábrázolásmód dominál a műben. Az egyszerű, kézzelfogható ábrázolásmódon túl azonban a szépirodalomban a normától függően felerősödéshez, illetve fontos szerephez juthat a nyelvi-stilisztikai színt is, tehát a kifejező funkció. A XX. századi prózában ez a jelenség meglelhető, mégpedig olyképpen, hogy még a prózai szövegek is sajátos lírizmussal töltődnek fel. Mindezt Móricz Zsigmond Barbárok című novellájában próbáltam szemléltetni és bemutatni. A novella strukturális komponensei közül nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az ismétlődéseknek, amelyek ritmust indukálnak. A ritmus persze nemcsak a nyelvistilisztikai szinten jelentkezik, hanem a téma szintjén is. Az írásművet tematikailag a rézzel kivert szíj vissza-visszatérése fogja össze, hiszen a szíjnak mindig valamilyen szerepe van, akkor van szó róla, ha a novellában valami fontos, lényeges történik. Ezek az ismétlődések, visszautalások (rekurrencia) az információtöbblet hordozói, illetve az esztétikum forrásai. Ebből adódik, hogy a kommunikációs modell szépirodalmi művek esetében tulajdonképpen nem egy-, hanem kétcsatornás. Az olvasó ugyanis a közvetlen, kézzelfogható információkon kívül sajátos, esztétikai információkhoz is jut, amelyek megfejtése, levezetése nem könnyű s nem egyszerű feladat, de nem is teljesen megoldhatatlan.

Ernest Zmeták: Kishollő völgy, (olaj, 1950)