Irodalmi Szemle, 1971
1971/6
Ernest Z méták fejlődésében 1940 után az alkotóerők egyedülálló nibb íľlík jaTÍ özé9tartozik ^ A1 k n namzedék<mek legkifejezőbb és legegyélyek feltűnően megkülönböztetik ôľ^ImzedéktáTsaitól15 enér6’ ame" elszigetelt ezek törekvéseitől finnen eiiľniľl^ ^P.L “ Zmeták nem marad a törekvései a haladás, a fegyelem a szilárd ^Kul°nosen. ott- ah°l azoknak vezették. Ám amíg Vincent Hložník ác s.zllárd’ racionallsan épített formák felé formához többé-kevésbé a temperamenté? ríeZnnZanáf*ZPÍdárÍS és fegyeImezett ban mondva: a racionálissal korrigáltál, rac|onallzalásaval értek el vagy job- és drámai feszültséget, addig Zmeták eivlní*023*083 h tagadták) az expresszív konstrukciós alapjaiból indu^ ki Tnk^hrPr' 6Sen 3Í abrazolas geometriai vagy az állandóságot éľtôrvénvsirtIS ZZ Cezanne’ Kan°ldt vagy Aba-Novák - lebb, mint az örökké nyugtalan pfraííó kereso mavészek — állnak hozzá köze- selői... nyugtalan Picasso vagy az École de Paris spanyol képvia vľl^'^Ä!^,hK%\VÍÄos; l'ef mechanikus másolási, lemnek van alávetve amely előnybenÄu köv,etk^ tegye-’ A részletek aprólékos kidolgozását kilána c „1 e? targyilag°s tényleírást. a végső cél szempontjából zlvarflagyénveztelJn zííták^ mÍndent’ amely is találja meg a harmóniát, amely a szénné? plikZak keresí és nem zál. Összegező alkat, aki számári a szilárd SZepit és nem ideali' és a monumentális tárgyilagosság kötelező ŽTÄtaó“ E°bhľZtUS ŕ“*8?1 ben pedig a racionális győz az érzéki felett ?» »»?°°* Ebben a kereses- nála a racionális összetevő anrinri a n ett-‘ Ez azonban nem azt jelenti, hogy érvényes. A nagyvonalú formai egyszerűsítés ^ egyedüIall° értelemben vonalak játéka a mű minden tldaflssI^ Ln!' 3 tTbeb konstrukció és a szilárd mi kiigazítást és mély belső elfogultságot ^ mntf?rtal“3'Z blzonyos mély érzel- azonban sohasem olyan fokú hogv a? JĹ í3 motl„vum iránt. Ez az elfogultság felett. Inkább olyan folyamatról van szó amelyet' vőmö® vn™ 3 fegyele™ „érzelmek racionalizálásának“ nevezhetnénk , V 8 kovetkezmenyeiben az szaki főiskoláUSVSTJ1 látí^Ittík eésUViIcľnt Hto^kkí’ 3kÍk 3 bratislavai műbudapesti akadémia formálta í 1938 19431^ '?kf’ aki Prágaban tanult, a sége több mint kinyomozható nyomľkat^ hLvntt^- professzor egyénljátítja el Zmeták az alkotófolyamľt fegyOlméf ľ' fipW ,Aba-N°váktól sa- szilárd tormák, a monumentális egyszerűsítsi irtais“ékei‘BfSt" & 8 nagy' én arsSfľ?ÍMV művésznek a vallomását: „...az szetesen változnak, de rácsodálkozásom ZnnZ*' R.eakci0im ve’e szemben termé- amikor először próbáltam megragadni sokarcú váíOzásaiľ“"^’ 3kk°r VOlt’ [Részletek egy katalógus bevezetőjéből.) Igor Gazdík i Ernest Zmeták: Téli motívum, (lametszet) i El épballada, [gobelin) Akt, (tanulmány, szénrajz, 1944) ^
