Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - FIGYELŐ - Gágyor Péter: Egy átlagon felüli komédia

Ezen a fokon, a rendezői munka fokán, emelkedik ki a kassai Thália Színház produkciója. Gálán Géza rendezői elgondolásának alapja s egyben a darab sikerének alapvető biztosítéka a sokk volt. Igen a „sokk“, mely célba veszi a tragikomédiákon kedélyeskedő közönséget, azonosítja az átlagember reakcióit és viselkedését az eleinte abszurdnak ható, majd mind inkább reálissá tragédi- záló cselekmény világának szereplőivel. Sokk ez, vagy inkább pedagógiailag gör- bitett-egyenesített tükör, mely feloldja a színházi székek „esak másokat jöttem nézni“ világának passzivitását. Az eszközök roppant egyszerűnek, elkerülhetetlennek látszanak, mint ahogy azok is, csak éppen meg kellett őket találni. Megbizonyosodhattunk róla, hogy a rendező akkor árthat legtöbbet ennek a darabnak és az előadásnak, ha a témát a hagyományos, rutinos felfogásban viszi színpadra, belekényszerítve a művet egy „operettízű“ miliőbe — ilyenkor a tragikomédia felbomlik egy előádásnyi komédiára, s a végén csak egy nagyon halkat képes csattanni a tragikomédia ostora.

Az abszurd ötlet — „megrabolni egy koldust“ — tulajdonképpen beleférne egy közepes kabarétréfába is, ha a konklúzió elsenyvedne. Ugyanilyen okokból Dürrenmatt V. Frank ja sem volna több egy közepes kriminél. Gálán Géza rendezése akkor váltja ki a sokkot, amikor sikerül megszüntetnie a cselekmény körül a színházat: mert amint a cselekmény „alibije“ — a színház — megszűnt, a cselekmény által kiváltott hatások megközelítették a valóság mozgósító erejét.

Gálán Géza rendezésében a cselekmény meg sem kezdődik, hanem egy borbély- üzletben szinte az alkalmazottak és vendégek beszélgetéséből indul meg. A díszletek egy borbély túlreklámozását fejezik ki, az üzlet berendezése ijesztően valódi, a műsorfüzet is inkább a „borbélyüzem“ reklámfüzete.

Az előadás hangulatában sikerült megközelíteni a natúr valóság hangulatát. Nagyban hozzájárulnak ehhez a két főszereplőn kívül az epizódszereplők is.

Az epizódok közül elsősorban talán Kovács Józsefet kellene megemlíteni, néma szerepében, az „ismeretlen úrban", mely nem tudni, mi okból, még a színlapon sem volt feltüntetve. Kovácsnak sikerült a szinte lehetőségmentes jelenetből hatásos játékot produkálnia. Naiv

brutalitását mintha csak egy rejtett kamera leste volna el az életből. Hasonlóan jól sikerült alakítás volt Horváth Lajos Pivonka rendőr őrmestere is. Kevély ostobaság, túlfűtött hivatástudat és har- sányság voltak a fő jellemzői. Talán a harsányságból kevesebb is elég lett volna.

A komédia két hajtóműve, a két főszereplő — Hól'ag Mihály szerepében Gyur- kovics Mihály és Muslica Laci megfor- málója, Csendes László — volt. Ez, persze, természetes is, hisz tulajdonképpen az ő kalandjukról van szó a darabban. Gyurkovics Hófagja, a „borbélyház“ főnöke körülbelül az a papucsférj, aki életében a sablonoktól eltérőt csak akkor gondolt, ha este túlságosan jóllakott, és különös álmok gyötörték. Főnökösködése csupán veszekedésben merül ki. A milliomos koldus megrablásának gondolatába csak a munkatárs hatása, valamint diktátor felesége és négy lánya igényeinek kielégítése érdekében kapcsolódik. Jó darabig nem hajlandó teljesen azonosulni a gondolattal, csak akkor, amikor már nem lát más kiutat. Gyurkovics a borbélyoknak azt a típusát hozza, aki csak a borravalónak él. Kedves vendégeinek a borravaló reményében fecseg s panaszkodik, a régi szép időket idézi, és beszélget mindenkivel meghatározott sablonokban, anélkül, hogy válaszát várná.

E mögül az emberi szerepmáz mögül csak akkor kerül ki igazi arca, amikor a remélt nyereség elesik, viszont az ő kontójára jó néhány száz koronányi értéket elmulat az ünneplő baráti társaság. Először öngyilkosságban keres kiutat, majd italozva azonosul a koldussal. Tulajdonképpen ezen a ponton kerül fel Gyurkovics a szerepe csúcsára. Bár komédiázása szintén az élet valós visszásságait domborítja ki, a tragikum pillanatában felér a legmagasabb fokra. Ha nem ide való kifejezéssel akarnánk élni, azt mondanánk, hogy a szerep adta lehetőségeknél jóval többet nyújtott.

Csendes Lászlóról még inkább elmondhatjuk ezt. A szerep adta lehetőségek itt kisebbek voltak, mint Gyurkovics esetében, s ezért, hogy egyenrangú társ lehessen, többet kellett szerepéből kihoznia, mint egy mai fiatal negatív figurája. Muslica nőtlen, nincsenek olyan problémái, mint a főnökének. Házasságon kívüli gyereke van ugyan, de anyagi problémái egyelőre ezzgfesincsenek, mert már