Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - FIGYELŐ - Gágyor Péter: Egy átlagon felüli komédia

Ezen a fokon, a rendezői munka fo­kán, emelkedik ki a kassai Thália Szín­ház produkciója. Gálán Géza rendezői el­gondolásának alapja s egyben a darab sikerének alapvető biztosítéka a sokk volt. Igen a „sokk“, mely célba veszi a tragikomédiákon kedélyeskedő közönsé­get, azonosítja az átlagember reakcióit és viselkedését az eleinte abszurdnak ható, majd mind inkább reálissá tragédi- záló cselekmény világának szereplőivel. Sokk ez, vagy inkább pedagógiailag gör- bitett-egyenesített tükör, mely feloldja a színházi székek „esak másokat jöttem nézni“ világának passzivitását. Az eszkö­zök roppant egyszerűnek, elkerülhetet­lennek látszanak, mint ahogy azok is, csak éppen meg kellett őket találni. Megbizonyosodhattunk róla, hogy a ren­dező akkor árthat legtöbbet ennek a da­rabnak és az előadásnak, ha a témát a hagyományos, rutinos felfogásban viszi színpadra, belekényszerítve a művet egy „operettízű“ miliőbe — ilyenkor a tragi­komédia felbomlik egy előádásnyi komé­diára, s a végén csak egy nagyon halkat képes csattanni a tragikomédia ostora. Az abszurd ötlet — „megrabolni egy koldust“ — tulajdonképpen beleférne egy közepes kabarétréfába is, ha a konklú­zió elsenyvedne. Ugyanilyen okokból Dürrenmatt V. Frank ja sem volna több egy közepes kriminél. Gálán Géza ren­dezése akkor váltja ki a sokkot, amikor sikerül megszüntetnie a cselekmény kö­rül a színházat: mert amint a cselek­mény „alibije“ — a színház — megszűnt, a cselekmény által kiváltott hatások meg­közelítették a valóság mozgósító erejét. Gálán Géza rendezésében a cselekmény meg sem kezdődik, hanem egy borbély- üzletben szinte az alkalmazottak és ven­dégek beszélgetéséből indul meg. A dísz­letek egy borbély túlreklámozását fejezik ki, az üzlet berendezése ijesztően valódi, a műsorfüzet is inkább a „borbélyüzem“ reklámfüzete. Az előadás hangulatában sikerült meg­közelíteni a natúr valóság hangulatát. Nagyban hozzájárulnak ehhez a két fő­szereplőn kívül az epizódszereplők is. Az epizódok közül elsősorban talán Kovács Józsefet kellene megemlíteni, né­ma szerepében, az „ismeretlen úrban", mely nem tudni, mi okból, még a szín­lapon sem volt feltüntetve. Kovácsnak sikerült a szinte lehetőségmentes jele­netből hatásos játékot produkálnia. Naiv brutalitását mintha csak egy rejtett ka­mera leste volna el az életből. Hasonló­an jól sikerült alakítás volt Horváth La­jos Pivonka rendőr őrmestere is. Kevély ostobaság, túlfűtött hivatástudat és har- sányság voltak a fő jellemzői. Talán a harsányságból kevesebb is elég lett volna. A komédia két hajtóműve, a két fősze­replő — Hól'ag Mihály szerepében Gyur- kovics Mihály és Muslica Laci megfor- málója, Csendes László — volt. Ez, per­sze, természetes is, hisz tulajdonképpen az ő kalandjukról van szó a darabban. Gyurkovics Hófagja, a „borbélyház“ fő­nöke körülbelül az a papucsférj, aki éle­tében a sablonoktól eltérőt csak akkor gondolt, ha este túlságosan jóllakott, és különös álmok gyötörték. Főnökösködése csupán veszekedésben merül ki. A mil­liomos koldus megrablásának gondolatá­ba csak a munkatárs hatása, valamint diktátor felesége és négy lánya igényei­nek kielégítése érdekében kapcsolódik. Jó darabig nem hajlandó teljesen azonosul­ni a gondolattal, csak akkor, amikor már nem lát más kiutat. Gyurkovics a borbé­lyoknak azt a típusát hozza, aki csak a borravalónak él. Kedves vendégeinek a borravaló reményében fecseg s panasz­kodik, a régi szép időket idézi, és be­szélget mindenkivel meghatározott sab­lonokban, anélkül, hogy válaszát várná. E mögül az emberi szerepmáz mögül csak akkor kerül ki igazi arca, amikor a remélt nyereség elesik, viszont az ő kon­tójára jó néhány száz koronányi értéket elmulat az ünneplő baráti társaság. Elő­ször öngyilkosságban keres kiutat, majd italozva azonosul a koldussal. Tulajdon­képpen ezen a ponton kerül fel Gyurko­vics a szerepe csúcsára. Bár komédiázása szintén az élet valós visszásságait dom­borítja ki, a tragikum pillanatában felér a legmagasabb fokra. Ha nem ide való kifejezéssel akarnánk élni, azt monda­nánk, hogy a szerep adta lehetőségeknél jóval többet nyújtott. Csendes Lászlóról még inkább elmond­hatjuk ezt. A szerep adta lehetőségek itt kisebbek voltak, mint Gyurkovics eseté­ben, s ezért, hogy egyenrangú társ le­hessen, többet kellett szerepéből kihoz­nia, mint egy mai fiatal negatív figurája. Muslica nőtlen, nincsenek olyan problé­mái, mint a főnökének. Házasságon kí­vüli gyereke van ugyan, de anyagi prob­lémái egyelőre ezzgfesincsenek, mert már

Next

/
Thumbnails
Contents