Irodalmi Szemle, 1971
1971/5 - ÉLŐ HAGYOMÁNY - Válogatás a két háború közti csehszlovákiai magyar kommunista sajtó anyagából
munkaadó a férfinek, 7 korona 50 fillért a nőnek egy napi munkáért. Ha két hónapig robotol most asszony és férfi, annyit sem szerez, hogy az adósságát törlessze! — Krumplit eszünk hónapok óta, egyik krumpli kinyomja a másikat! — mondja egy hang. — A férfiakat be sem eresztik a munkába, csak a nőket, mert olcsóbbak! Azt mondja a férfiaknak az intéző, hogy menjenek haza főzni meg a gyerekre vigyázni! — javítja ki a számításainkat egy földmunkás. A sztrájkra terelődik a szó. A földmunkások megismertetik velünk a mezőgazdasági sztrájk harcmodorát. Elmondják, hogyan vonultak a sztrájk kimondása után a diószegi munkások küldöttei gyalogosan és biciklin a környékbeli majorokba és falvakra, milyen egyetlenegy munkahelyet vagy munkáscsoportot számításon kívül nem hagyó agitáció- val értesítették ki a sztrájk kitöréséről és világosították fel annak jelentőségéről az egész járás földmunkásságát és cselédségét. A legnehezebb volt az agitáció a majorokban, de az ügyes munkások itt úgy értek el sikert, hogy a majori követeléseket a leg- konkrétebben a helyszíni szükségletek alapján állították fel. A tervszerű munkának meg is lett az eredménye, az egész járásban leálltak a földmunkások, és leálltak a cselédek. Csak az etetésnél maradt Diószegen négy cseléd. De ha az urak nem tágítanak a járási hivatalban, akkor a sztrájkolok visszavonják ezt a négyet is. Állatja pusztul az úrnak, ha nem enged. Itt a galántai járásban, szemtül szembe a földmunkásokkal, tanulja m^g az ember, hogy hatalom a munkásság, félelmetes hatalom, ha eszméletére ébred, s egységesen megmozdul követeléseiért. Mit hoztak haza a frontról? A diószegi, tornóci, dunaszerdahelyi, vásárúti és bősi élmények, megfigyelések képezik most a Sarló munkacsoportjának előadás- és vitaanyagát. A kiszállások tanulságait a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Az intelligencia szakmozgalmai, így különösen az orvosok és mérnökök szakcsoportosulásai világnézeti és politikai különbség nélkül haladéktalanul indítsák meg a vidéki proletariátus életviszonyainak szakszerű tanulmányozását, s informálják a közvéleményt ezekről az életviszonyokról. 3. Az intelligenciának minden rendelkezésére álló megnyilvánulási területen a maga sajátos fegyvereivel segítenie kell a harcot a vidék munkásságára nehezedő s a szabad szót, a szabad cselekvést, a kenyérért való küzdelmet megbéklyózó terror ellen. 4. Marxista kultúrmunkára van szükség, a proletariátus harcos kultúrigényeit kielégítő vidéken. A Sarló munkacsoportja e program alapján kezdi meg harcos szerepét a proletariátus frontján. Még be sem végződött Szlovenszkó és Kárpátalja mezőgazdasági vidékein a földmunkások sztrájkja, máris előreveti harci zaját a közelgő aratósztrájk. Mire ez kirobban, a falusi dolgozóknak segítő gárdára kell mindenütt találniuk a szellemi dolgozók táborában. (Az Ot, 1931) Dobossy László a kővetkező levelet vitte el Amszterdamba: Elvtársak, a csehszlovákiai magyar kisebbségi intelligenciának forradalmi szervezete, a Sarló, azért küldötte el képviselőjét erre a kongresszusra, mert a kisebbségi sorsban élő magyarság számára, mint a kelet-európai népek számára általában, a háborús veszély és az imperializmus minden formája ellen való küzdelem nem lelkiismereti kérdés, de életkérdés. Népünk kisebbségi sorsa az európai imperializmus új korszakát bevezető békeszerződések következménye. A fölöttünk uralkodó idegen burzsoázia gyarmati elnyomássá súlyosbítja a nép i’állóira nehezedő osztály elnyomást, s erre a kettős teherre a parasztság és a munkásság egységes frontjának kialakulása s a népmozgalommá szélesülő proletárharc felel. A cseh és magyar imperializmus s az e kettő mögött meghúzódó Szlovenszkói magyar üdvözlet
