Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - Tőzsér Árpád: A kosúti „fekete pünkösd” negyven éve - Šalda, Felix Xavér: Nemeskosút (Vers)

Tőzsér Árpád

Negyven éve, hogy Kosúton, a galántai járásban a csehszlovák burzsoázia csendőrei belelőttek a bérharcuk sikerét ünneplő magyar földmunkások tömegébe. A hallatlan brutalitás és a kommunista Major István elítélése ellen a legjobb cseh, szlovák és magyar írók is felemelték szavukat.

Kosúttal a szlovákiai magyarság szélesebb összefüggések közé került, s a Major-per során népünk legjobbjai lettek az osztályharc részesei, szóltak bele történelmünkbe a haladás oldalán. S történt mindez 1931-ben: a kerek évforduló jó alkalom az emlékezésre. Ebben a számunkban Lőrincz Gyula kosúti grafikái mellett közöljük Ladislav Novomeský dokumentum értékű riportját is. (Lásd a 430. oldalon: A kosúti fekete pünkösd.) Az egykorú írást AZ ÚTból vettük át, ahol név nélkül jelent meg (illetve egy bizottság munkájaként), akárcsak AZ OT testvérlapjában, a szlovák DAV-ban. A szlovák szöveg azonban megtalálható L. Novomeský 1969-ben kiadott ZNEJÚCE OZVENY (Zengő visszhangok) c. kötetében is, ez arra enged következtetni, hogy — ha az anyaggyűjtést bizottság végezte is — a szövegezés Novomeský munkája volt.

Novomeský riportjánál is kevésbé ismert a nagy cseh író-kritikus, F. X. Šalda KOŠÚTY (az akkori szóhasználat szerint Nemeskosút) c. verse, amely nemsakkal a košúti események után készült, s az író lapjában, a ZÁPISNlKban jelent meg. (Átvette Fučík XVORBÁja is.)

Nemeskosút

Halkan, halkan! Lőttek ugyan, lőttek,

Duchov, Radotín és ma Kosút —

Halkan, halkan! Nincs nyögés, nincs sóhaj: ezek csak útjelzők, s hol az út?

Ma itt lőttek, holnap hol lőnek majd?

Kassa következik vagy Surány?

Tán a csendőr bűnös, ha a kilőtt golyó átfut egy kóbor kutyán?!

Halkan, halkan! Szorítsd az arcod a tusra, ne rángjon a puskacső.

Hadd hallják a dörejt. A visszhang majd

— távoli torkokból — visszalő.

(Tőzsér Árpád fordítása)

a kosúti „fekete pünkösd^ negyven éve