Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - HAGYOMÁNY - Simándy Pál: Emlékeimből
számba ment nehezen induló szellemi életünkben. Nemcsak Losoncon keltett figyelmet, hanem a szlovákiai magyarság szélesebb köreiben is. Nem a maga kétségtelen szellemi értékei miatt. Nem! A kötetben volt néhány erősen naturalista, erotikus vers. Elsősorban ez keltett élénk érdeklődést. Illetőleg okozott — bizonyos kispolgári körökben — botránkozást. Ezeket felháborította, hogy a kisebbségi irodalomnak ilyen könyvvel kellett indulnia. A botránkozás megmozgatta baráti társaságunk tagjait. Elhatároztuk: bátran szembenézünk vele, s nyilvános vitát rendeztünk a könyvről, illetőleg a költői szabadság, a művészet és erotika kérdéséről. A kulturális haladás ügyét szolgáljuk, ha felvesszük a harcot a maradi, konzervatív gondolkozás ellen. A vitanyitó előadásra Scherer Lajos tanárt kértük fel, és ő vállalta is a szerepet. Scherer ekkor már országos nevű cserkészvezető volt. A szlovenszkói magyar diákság áldozatkész gondozója. Az előző évben A mi lapunk címmel már cserkészújságot is indított. Lelkes, de szűklátókörű, kispolgári szemléletű ember. (Lapját később a sarlósok sodorták balfelé!) Részünkről alapjában beugratás volt a felkérés. Ha ő fejti ki az ellenvéleményt — gondoltuk —, a kispolgári felfogást sikerrel kompromittáltattuk vele. A vitaest iránt igen nagy volt az érdeklődés. A gimnázium dísztermét zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, elsősorban a város fiatalsága. Az államfordulat óta ez volt az első kulturális megmozdulás Losoncon. Pezsdítőleg, az élet jeleként hatott az emberekre. " Scherer előadása rendkívüli módon leegyszerűsítette a bonyolult problémát. Utána én következtem. Könnyű dolgom volt. Scherer olcsó támadási felületeket szolgáltatott számomra. A vitában számosán vettek részt, s kivétel nélkül a költői szabadság elve mellett nyilatkoztak. A vitának a helyi sajtóban is élénk visszhangja volt. Az esemény magát Komlóst is talpra állította, ö lett a város legérdekesebb embere. A tapasztalt kulturális érdeklődés, a váratlan siker további tervet érlelt meg bennünk. A fölébredt érdeklődést nem szabad elaludni hagynunk. Aladárral arra az elhatározásra jutottunk, hogy — 1921—22 őszi és téli hónapjaiban — szabadegyetemi előadásokat szervezünk a városban. A kor tele van izgató problémákkal. Új irányok és törekvések jelentkeznek irodalomban, művészetben, tudományban, filozófiában. Nem lesz nehéz érdeklődést kelteni irántuk. S a kezdeményezéssel példát, ösztönzést adhatunk más városok számára is. Ideje, hogy a szlovenszkói magyarság számot vessen új helyzetével, kiemelkedjék a tétovázás meddő állapotából, szembenézzen a kor követelményeivel és feladataival, s vállalja őket. A tervre nézve kedvező volt, hogy éppen ebben az időben több olyan kitűnő szakképzett ember élt a városban, akiket jól fel lehetett használni előadás tartására. Összeállítottuk a programot, s a helyi lapokban nyilvánosság elé vittük. „Szabadegyetemünk különböző világnézetű emberek alkalmi csoportosulása — mondtuk a hirdetményben — a modern tudomány és művészet igazságainak és szépségeinek népszerűsítésére.“ A hirdetménynek nem remélt visszhangja támadt. A lakosság minden rétegéből tömegével jöttek beiratkozásra a jelentkezők, s hosszú hónapokon át állandóan megtöltötték a gimnázium dísztermét. Több előadás hangzott el a szocializmusról. Egy mérnök barátunk Einstein relativitás- elméletét, ezt az akkor még friss témát ismertette. Az írónak, művésznek és embernek is eredeti Kudlák Lajos a képzőművészet új irányaival foglalkozott. Magyar Emil, a nagy műveltségű és fiatalon elhunyt tanár barátunk Spengler, akkoriban feltűnt, hírhedt könyvéről (Untergang des Abendlandes) tartott izgalmasan érdekes előadást. Totisz Béla, a később nevessé és népszerűvé lett sexuálpszichoiógus a mélylélektan problémáiba nyújtott betekintést. Bardlik tanár három szlovák íróról (Štúr, Kukučín és Vajanský) rajzolt színes és eleven portrét. Én magam a szociális kereszténység és az etika kérdéseit tárgyaltam stb ___ Komlós Aladár irodalmi és esztétikai kérdésekről tartott széles tájékozottságra valló, nagy érdeklődéssel kísért egész sor előadást: Ady, Móricz, Szabó Dezső, az új magyar lírikusok; a modern vers és problémái stb. Csupa olyan téma, amelyekből később tanulmánykötetek születtek. Az új magyar líra című mű Magyarország irodalmi köreiben is egyszerre ismertté és becsültté tette a nevét.
