Irodalmi Szemle, 1971

1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén

A privigyei rendőrség és a főszolgabíró értesítik a megyét, hogy 1920. október 27-én Glemba Lajos handlovaí bányászt 64 társával kiutasították az országból az 1198/1919 megyei rendelet alapján. Az említett bányászok magyarországi illetőségűek voltak, és a leghatározottabban felléptek az új rendszer ellen. Glemba dr. Dérerhez fordult azzal a kérelmezéssel, hogy mentesítsék a kilakoltatástól, ő mint szlovák nemzetiségű nem vett részt semmilyen politikai tevékenységben. Fellebbezéséhez csatolta a banyaigazgatóság ajánlását is. Glemba számára a minisztérium ideiglenesen engedélyezte a letelepedést Csehszlovákia területén.10

A pozsonyi minisztérium 1920. november 9-én a Nyitra megyéhez írt figyelmezteti körlevélben kitiltja az ország területéről Fred Jánost, aki francia állampolgárnak vallotta magát. Erősen exponálta magát a kommün idején, a minisztérium véleménye szerint veszélyes kommunista. A fordulat után visszajött Csehszlovákiába. Az első világháború alatt aktív tiszt volt. A megye elrendeli a nyomozást, de a nyitrai és a galgőci rendőrség nem tud a nevezett nyomára akadni.11

A munkanélküliség erősen érintette a megye déli területét, amely gyenge Ipari bázissal rendelkezett, és nem nyújtott munkaalkalmat e terület lakosságának. Ezt a problémát már nemcsak a hatóságok vetik fel a felsőbb szerveknek, hanem a rendőrség is sürgeti a munkanélküliség megszüntetését a déli járásokban. November 2-án az újvári rendőrség jelentéssel fordul a megyéhez ebben az ügyben. Követeli, a főispán rendelje el a városi tanácsnak, hogy írják össze a munkanélkülieket Újvárban és környékén. Állandóan ellenőrizzék őket, és a tanács szervezzen munkaközvetítő hivatalt.

A munkanélküliek száma nagy és veszélyes — írta a rendőrség —, az elégedetlenség tüneteit lehet látni a munkanélküliek körében. A munkanélküliek sokat szenvednek az éhségtől és a hidegtől. November 12-én a főispán elrendelte a munkaközvetítő hivatal felállítását a városi vezetőség számára, és a munkanélküliek nyilvántartását. Ez az intézkedés gyakorlatilag semmit sem segített a nyomorgó munkásokon, sokkal fontosabb gondja volt a nyitrai hivataloknak a forradalmi munkásmozgalom üldözése a megye területén,12 mint a munkanélküliek megsegítése. A rendőrségnek fontosabb volt Ján Kostíknak és társainak ellenőrzése (Tornokról), aki kérvényben fordult a megyéhez, hogy vegyék vissza a vasúthoz dolgozni. 1919-ben részt vett a vasutassztrájkban, ezért elbocsátották a munkából. Szegény ember, és családja van — írja kérvényében. A rendőrség csak hosszas huzavona után ad róla kedvező javaslatot, hogy nem „veszélyes“ ember.13

Nyitra város területén Is fokozódik a munkások kizsákmányolása. 1919. október 29-én írt jegyzőkönyv beszámol arról, hogy Krámer munkaadó munkásai: Kubovich János, Gášpárovič Imre panaszt nyújtottak be a megyei hatósághoz. Munkaadójuk arra kényszeríti őket, hogy reggel hat órától este 18 óráig dolgozzanak nála. Az ebédszünetet is megvonja a munkásoktól. Véleményük szerint a városban már egyes munkahelyeken betartják a nyolcórás munkaidőt. A megyefőnök elrendelte Nyitrán az ügy kivizsgálását, de egyben titoktartást követel az alárendeltjeitől az ügyben.14

Az 1921. év kezdetén megindul a marxista baloldal egyesülése Szlovákiában. A munkásosztály forradalmi egysége még határozottabb fellépésre ösztönözte a burzsoáziát a munkásság és az 1919-es forradalom résztvevői ellen. A burzsoázia retteg a forradalmi munkásmozgalom elterjedésétől. A szlovákiai meghatalmazott miniszter 1921. április 20-án körlevélben figyelmezteti a megyefőnököket, rendőr- és csendőrparancsnokságokat, hogy Kun Béla és Rudnyánszky népbiztosok Ausztriából Németországon és Csehszlovákián keresztül visszatértek Magyarországra. A minisztérium elrendelte a rendőrségi nyomozást, és az illetők azonnali letartóztatását. A nyomozás természetesen eredménytelenül végződött, mert a nevezett népbiztosok útiránya nem Magyarország volt.

Egyidejűleg a minisztérium utasította a nyitrai főispánt: a rendőrség hallgassa ki Varicy népbiztost, hogy felfedjék Tilorel Árpádnak, a szlovák kommunista szekció vezetőjének múltját és tevékenységét, aki 1919-ben az MKP szlovák szekciójának a vezetője

10 ž. N. I. 1226/20

" Ž. N. I. 4326/1921 prez.

'2 Ž. N. I. 1991/1920 prez.

13 Ž. N. I. 4148/1920 prez.

'* Ž. N. IV. 2129/1920