Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén
Hamar Kálmán ( Adalék] A munkásosztály veresége után 1920 decemberében a burzsoá kormány összpontosított támadást indított a munkásszervezetek és vezetőik ellen. A ľubochňal (fenyőházi) kongresszus 1921 januárjában történt feloszlatásától kezdve szaporodtak a fegyveres erők támadásai, nem utolsósorban a Szlovákiában tartózkodó magyar, német, lengyel forradalmárok ellen. A csendőrségnek ez a rendkívül durva fellépése Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában még a széles közvéleményben is erős ellenállást váltott ki. A munkásság üldöztetése és a kommunistaellenes hadjárat érthetően nem járt a várt hatással. A burzsoázia még mindig nem becsülte fel kellőképp a tömegek forradalmi aktivitását, és tovább folytatta a zavargások „szellemi szervezőinek“ leleplezését, főleg a tanácskormányok egykori területén, Dél- és Kelet-Szlovákiában, valamint Kárpát- Ukrajnában kereste őket. Az állami szervek könyörtelen üldözési módszerei, az 1919. évi forradalmi harcok résztvevőinek diszkriminálása és üldöztetése kétségtelenül hatással volt a proletariátus forradalmi politikai nézeteinek kialakulására. A dolgozó tömegek a gyakorlatban ismerték meg a burzsoá állam lényegét és elnyomó szerepét. Ezek a körülmények elősegítették az egyes nemzetiségekhez tartozó dolgozók akcióegységének s ezáltal Csehszlovákia Kommunista Pártjának megszilárdulását is. 1920 első hónapjáiban közvetlen Nyitra környékén, Cabajon is összeütközésre került sor a munkások és a hatóság között. Amint a jelentésből kitűnik, a cabaji aljegyző „helytelenül“ viselkedett a katonaszökevény Černuška Józseffel szemben, aki 1920. március 18-án jelentkezett Balázs József cabaji bírónál, hogy elszállásolja a „Jánošík- csoportot“ a faluban, és 82 ember számára lakást foglaljon. Az ügyet Kántor vette át. Az aljegyző Caporban és Cabajon lázította a népet a hatóságok és a hadsereg ellen; azt hirdette, hogy a katonaságnak 1920. március 28-ig el kell hagynia Szlovákiát. Házról házra járt, és letépte a hivatalos feliratokat. A rendőrségi jelentés szerint a feljelentők féltek, hogy Cabajon bekövetkezik a bolsevik fordulat. A csendőrség március 20-án letartóztatta Černuškát a jelentés alapján, és átadta a pozsonyi katonai bíróságnak. Kántor aljegyző „bűne“ az volt, hogy nem jelentette fel Černuškát a megyei hatóságoknál.1 Az élelmezési nehézségek és a munkanélküliség csak fokozta a társadalmi feszültséget Nyitra vidékén. A myjavai szolgabíró táviratban kér sószállítmányt a járás lakossága számára a megyei hivataloktól (1920. I.). Figyelmezteti a nyitrai főispánt, hogy ha a járás lakossága nem kap konyhasót, számolhatnak a nép tüntetéseivel is. A főispán megnyugtatja a járási vezetőséget, hogy a megye számára még 1919 októberében húsz vagon sót rendelt a Szlovák Gazdasági Hivatal révén; mihelyt a szállítmány megérkezik, a sót elküldik Myjavára.2 A kormány az élelmiszerhiányon katonai rekvirálás- sal akart segíteni, de csak elmérgesítette a helyzetet. A nyitrai főispán táviratban figyelmeztette Šrobárt, hogy a katonai segédlettel végrehajtott rekvirálások a népet lázadásra ingerük, tehát inkább károsak, mint hasznosak ezek az intézkedések. Az összes járási főszolgabíró panaszkodik az elrendelt rekvirálások ellen.3 A handlovai bányaigazgatóság 1920. január 12-én írt jelentése felfedi a bányaiparban uralkodó munkaviszonyokat. A jelentés szerint Pozsonyból már többször kijöttek ellen1 Ž. N. I. X. 226/1921 adm. 2 Ž. N. I. XVI. 832/19 3 Ž. N. I. XI. 20/1920 A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén
