Irodalmi Szemle, 1971
1971/3 - Voigt Vilmos: Információ- és műelemzés-elméletek
figyelembe, hanem más dirigensi módosításokat is, a hasonló nagyságú eltérések egész sorát fedezhetjük fel. Mit jelent mindez? A technikai-befogadáslélektani információelmélet tulajdonképpen azt hangsúlyozza, hogy az egyes művek konkrét tartalmán kívül számos olyan objektív tényező, megkötöttség, de lehetőség is van, amely a művek hatásában igazán fontos szerepet játszik. Ezek feltárása nélkül nem beszélhetünk hihető esztétikáról, a műalkotások megértésének bizonyítható leírásáról. Természetesen az akusztikamérnök Moles elgondolásai csak néminemű változtatással, bővítéssel alkalmazhatók az irodalom jelenségeire. Alapelvük azonban változatlanul érvényes itt is. Fel kell tárnunk az irodalmi közlés csatornáinak milyenségét, a befogadás konkrét tényeit. Amott szilárd, vaserejű törvényekre, emitt a változtatások, megértések és magánértelmezések szélesen mozgó lehetőségeire találunk. E két körülmény egyébként jól kiegészíti egymást. 3.3. Ojabb információelméleti esztétika lehetőségeit fejtette ki a német Max Bense. Ö eredetileg mérnök, aki azonban tudományelméletet és filozófiát ad elő a stuttgarti egyetemen (eredetileg műegyetem). Bense matematikai és szemiotikái információelméletet dolgozott ki, amelynek ma a legismertebb tekintélye, egyszersmind egy jelelméletmatematikai esztétikának is előharcosa. Elgondolásait nehéz röviden összegezni, néhány kiinduló tételéből is jól látszik azonban ezek mivolta. Az információelmélet központi része a jelelmélet, amelyet egy többszörösen triádikus szemiotika ír le. Ebben a jelölés legáltalánosabb képlete a következő: Közvetítőeszköz Tárgy Interpretátor Ennek megfelelően a jelölésnek három funkciója van: Kommunikáció Realizáció Kódolás Aszerint, hogy a jelviszony mire vonatkozik, újabb hármas osztású képletet kapunk, amely különben jól egyeztethető a Peirce és Morris által már korábban megállapított konkrét jeltípusokkal (a jeltípus arra épült, hogy az egyes jelek milyen kapcsolatban állnak azokkal a valóságtartalmakkal, amelyekre vonatkoznak, kifejezik-e azok egészét, illetve milyen módon és mértékben fejezik ki azt, ami részükre jut e valóságtartalmakból), aminek következtében ábrázolásuk bonyolult formát ölthet: Sin-jel Quati-jel Legi-jel
