Irodalmi Szemle, 1971

1971/2 - Popély Gyula: A Masaryk Akadémia működése

Az irodalmi osztály 3000 koronás nagydíját Győry Dezső javaslatára Vozári Dezső kapta a Szebb a sziréna című verseskötetéért. A másik díjat, a csehszlovák—magyar szellemi kapcsolatok terén végzett legérdemesebb irodalmi munkásságért adottat ket­téosztották: 1500 koronát kapott Darvas János a szlovák költők antológiájának fordítá­sáért, 1500-at pedig Szalatnai Rezső a Masaryk Erkölcsi problémák című kötete fordí­tásáért. Könyveik kiadására a következő írók kaptak pénzbeli támogatást: Lányi Meny­hért, Sebesi Ernő, Földes Sándor, Darkó István, Szabó Béla, Bányai Pál, Benjamin Ferenc és Fehér Ferenc. Szenes Erzsinek betegsegély címen szavaztak meg 1000 ko­ronát. Oj rendes tagokul felvették Földes Sándort és dr. Szíjj Ferencet, levelező tago­kul Borka Gézát, Schöpflin Gézát, Bányai Pált, Peéry Rezsőt, Ilku Pált és Bodon Lajost. Emil Boleslav Lukáčnak elismerő oklevél kiállítását és átadását határozták el a szlovák—magyar kulturális közeledés ügyében folytatott lelkes munkásságáért.113 A tudományos osztály bíráló bizottsága az 1934. évi 3000 koronás nagydíjat Kadosa Pál Áralakulás című közgazdasági munkájának ítélte oda. A kisebb pályaművek közül 1000 koronával díjazták Peéry Rezső munkáját, Kovács Endre és Jelenek Mária fő­iskolások pedig 500—500 korona ösztöndíjat kaptak. Az április 7-én megtartott közgyűlést a Társaság a Nagy Fejedelem halálának 200. évfordulója alkalmából II. Rákóczi Ferenc emlékének szentelte. A városháza új előadó­termében megtartott ünnepségen Balogh Elemér református püspök mondott ünnepi beszédet. Értékes kultúrműsor, főleg kuruc nóták előadása tette színvonalasabbá az ünnepi gyűlést. Délután a Társaság otthonában folytatódott a közgyűlés. Orbán elnök üdvözlő beszé­dében megemlékezett az idegenben elhunyt Jarnó Józsefről, a Társaság alapító tagjá­ról és Setälä finn tudósról, tiszteletbeli tagról. Az elnökségi beszámoló megállapította, hogy a Társaság a magyar kultúrmunkásoknak eddig már mintegy 100 ezer koronányi összeget juttatott munkájuk elősegítésére. A beszámoló leszögezte, hogy a tudományos osztály keretén belül létesült bizottságok közül csupán a nyelvtudományi és a történeti bizottságok fejtettek ki érdemleges munkát, s ez előadásokból és felolvasásokból állott. Űjabb bizottságok is alakultak: a kisebbségi bizottság, és a néprajzi bizottság. Az utóbbi a történelmi és társadalomtudományi bizottságon belül és a művészeti osztály tagjainak közreműködésével jött létre, Khín Antal vezetése alatt. Feladata az lett volna, hogy idővel majd megvesse a néprajzi múzeum alapjait.114 A Társaság taglétszáma 1935. április 7-én osztályok szerint a következő volt: a tudo­mányos osztályban 36 rendes, 3 levelező és 2 tiszteletbeli tag; az irodalmi osztályban 26 rendes és 6 levelező tag; a művészeti osztályban 26 rendes és 2 tiszteletbeli tag. (1931. november 8-án a Társaság 73 rendes alapító taggal jött létre.) A közgyűlés az 1935-ös évre a következő költségvetési tervet fogadta el: adók és szociális terhek 20 ezer korona, házgondozás 3000 korona, az osztályoknak 15 000— 15 000 korona, összesen 45 000 korona, Magyar Figyelő és Fórum 33 000, könyvtár 13 200, központi adminisztráció 31 000, előre nem látott kiadásokra 8638 korona, össze­sen tehát 153 838 korona.115 Az új munkaprogram ismertetése kapcsán az elnökség előterjesztést tett egy könyv­kiadó létesítésére, amelyet a közgyűlés örömmel elfogadott. Az 1935. április 7-én megtartott közgyűlés joggal azt a látszatot keltette, hogy a Tár­saság kezd aktívabbá válni. Ezt a rendőrségnek leadott bizalmas jelentés írója is be­ismeri. Az aktivizálódás — szerinte — annak tudható be, hogy a Magyar Szellemi Társaság megkezdte szervezkedését, a közönség körében már sikereket is ért el, tehát a Masaryk Akadémia is rendezni akarja tevékenységét és „jelenleg könyvkiadási ak­cióba akar kezdeni“116 — írja a tudósító. Aktivizálódott a művészeti osztály is. Az 1935. június 4-én tartott osztályülésen elha­tározták egy képzőművészeti kiállítás megrendezését, s annak megszervezésével és vég­rehajtásával Weiner Imre, Reichentai Ferenc és Gwerk Ödön tagokat bízták meg. 113 Évzáró osztályülések a Masaryk Akadémián Magyar Újság, III. évf. 1. sz. 7. 1. 1,4 A Társaság krónikája Magyar Figyelő, III. évf. 1. sz. 115 Uo. U6 ŠSÚA, 65:213-397-9

Next

/
Thumbnails
Contents