Irodalmi Szemle, 1971

1971/10 - HAGYOMÁNY - Szíj Rezső: Adatok a hazai zenei érdeklődés történetét

ez utóbbin a gerelyvetést érti, mások „küzködnek“, azaz birkóznak, vagy pedig ugrásban gyakorolják magukat. A palotákat mindenfelől „/át szókertek", azaz hársfasétányok t„hársfákkal megültetett sétálóhelyek“) veszik körül.5

Londonban tehát fejlett társasági élet tárul elébe, amilyent itthon Bethlen Gábor fejedelem udvaráról még hírből sem hallhatott, noha hogy nem lett volna Csombortól idegen, azt a londoni társasági élet pontos és rokonszenves leírása világosan elárulja.

Angliában majd minden férfiú és asszony lóháton jár. A lófuttatásban a lányok oly ügyesek, hogy — mint írja — mulatságok alkalmával kint a mezőkön gyakran legyőzik futtatásban a mátkájukat.6

4. Az eddigi szórakozásoknál is sokkal nagyobb érdeklődést mutatott a harangjátékok, az éneklés és muzsika iránt. A harangjáték szorosan összefügg a toronyórákkal, egyik a másik nélkül elképzelhetetlen, mivel az óra mutatja, a harang meg jelzi [hallatja) az idő állását. Csombornak mindkettő feltűnik, s nem győz betelni a toronyórák merész szerkezetével és sokoldalú funkciójával, valamint a harangjátékok művészi teljesítményével. Nemcsak a technikai, hanem a zenei oldal is leköti figyelmét, mivel e tekintetben vallási elfogultság nem korlátozta.

A leydeni harangok minden 25. minutát „oly szépen megéneklik, úgy hogy az városban alá és feljáró emberek (csak ne éhezzen) áUítja(l) magát minden órában lakodalomban lenni“. A többi órák is hasonlóan énekelve jelzik az idő múlását.7

Danckában a harangok sokaságával találkozik. Az egyik torony öreg és kicsiny harangjai olyan „nótát énekelnek", amilyent az órásmester éppen kíván tőlük.8 Nim- burgban sem hagyja említés nélkül a torony „egész óráját"9. Londonban a bazilika tornyában az óra mielőtt ütne, két ember ezüstszobra „harangot vonszol“. Itt is elmés szerkezeti harangjátékról van tehát szó.10

Elbingben egy harang szaváról az otthoni, kassai Mária nevű harang szava jut eszébe, s annyira elérzékenyül, hogy hazatérve szobájába, siralmakkal gyötreti bujdosó fejét.11

A strassburgi toronyóra leírása oldalakat vesz igénybe az Europica varietasban. Ez az óra-kombinát a kor egyik legnagyobb csodaszámba menő elmés alkotásaként kerül méltánylásra. Hozzáfoghatót sehol sem látott, noha a dániai Lundisban és a Danckában levő Szűz Mária és Szent János toronyórája sem sokkal minősült „alábbvalónak". S még hozzáfűzi, hogy az utóbbi kettő közben „pusztaságra jutott", azaz elpusztult.12

A strassburgi toronyórához harangjáték kapcsolódik, minden „derék óraütéskor egynéhány harangocska szép módjával énekel“. De Csombor szerint az összhatás nem éri el a hollandiai éneklő harangokét.13

5. A harangokról minden óvatoskodás nélkül írhatott, nem úgy az egyes hangszerekről, s ezek között még az orgonáról sem. Idehaza a kálvinista egyház a magyar fejedelemség területén, tehát Erdélyben és a hozzá tartozó Felvidéken is nyíltan orgonaellenes — ahogyan kép- és szoborellenes is. A papság szava e tekintetben oly erős, hogy még a fejedelmi templomba is csak Bethlen Gábor egyenes parancsára kerül be az orgona. Mindebből az egyéb hangszerekkel szembeni ellenszenv is. Ha ennek ellenére Csombor mégis bőségesen hiavtkozik külföldi példákra — az egyoldalúság vádját kikerülendő — katolikus és protestáns példákra egyaránt — ez már tudatos állásfoglalás, ha nem is közvetlen formában. Akár tetszik az orgona az itthoniaknak, akár nem, akár hívei a muzsikának és a komédiásoknak, akár nem, ő csak azt mondja el, amit külföldön látott, — méghozzá a hazai állapotokhoz képest virágzó, jóval fejlettebb, gazdagabb és nagyobb részben protestáns társadalmakról.

Az egyik danckai templomban akkora orgonát talál, hogy egyik-másik sípjába egy ember is beleférne. Oly hatalmas hangot áraszt, hogy Csombor attól tart, rászakad az

s uo. 108-109. 1.

e Uo. 104. 1.

7 Uo. 89. 1.

8 Uo. 49. 1.

0 Uo. 179. 1.

'•» Uo. 107. I.

11 Uo. 60. 1.

12 Uo. 158-159. 1.

13 Uo. 159. 1.