Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - Mészáros László: Számológép és költészet
a kettes számrendszerbeli 0 és 1 formájában van jelen a számológép memóriájának sejtjeiben. Ez a tény, valamint az, hogy a számológép a nagyon is különböző problémák tömkelegével képes megbirkózni, alapos okot szolgáltattak a „gondolkodó gépek“ mítoszának kialakulásában. Az „elektronikus agy“ kifejezés is ezt a tendenciát támogatja. A probléma azonban korántsem ilyen egyszerű. A számológép és az agy közötti minden hasonlóság ellenére is nagyok és ellentétes értékűek a különbségek. A legérdekesebb diszkrepancia a térbeli méretek és a sebesség között áll fenn. Míg a mesterségesen előállított alkatelemek sebessége körülbelül százezerszer nagyobb a természetes alkatelemek sebességénél — az impulzusok mozgásának sebességénél —, addig az utóbbiak (tehát az agy) körülbelül százmilliószor több alkatelemet tartalmaznak. Ebből az ellentétből jelentős elméleti összegezések vonhatók le, melyek kiemelik a mesterséges és természetes elemek közti különbséget, és rávilágítanak a gondolkodás lényegének alapvető vonatkozásaira. A fentiek alapján a természetes automatáktól (az emberi idegrendszer) azt várhatjuk tehát, hogy minél több logikai vagy információs adatot vegyenek fel és dolgozzanak fel egyidejűleg, míg a mesterséges automaták (a számológép) inkább csak egymás után — de nagy sebességgel — látják el teendőiket. A gondolkodás lélektani meghatározásából is kitűnik, hogy a gondolkodás nem lehet pusztán a neuronok „működése“. A gondolkodás mindenekelőtt megismerési aktivitás, a feladatok megoldása, az információk (az adatok) feldolgozása. Ez a folyamat — tehát az új gondolatok keletkezése — nem más, mint a régi képzetek kombinációja. Ez a kombinációs képesség pedig az alkotó gondolkodásnak az alapja — az alkotó munkának a titka. Ahogyan a számológép memóriájába betáplált adatok önmagukban semmit sem jelentenek, az emberi emlékezőtehetség is csak segédeszköze lehet a gondolkodásnak, de nem maga a gondolkodás. Akinek a fejében időnként nem koccannak össze a különféle gondolatok, az mindig csak mások gondolatainak a reprodukálására lesz képes, de önálló és eredeti gondolkodásra már nem. Az agyműködés egyidejűségének kihasználásában szinte felbecsülhetetlen lehetőségek rejlenek. Ez az asszociációs képesség könnyen jellemezhető a matematika segítségével. Agyunk öt idegsejtje között már a legegyszerűbb kettős kombinációs kódolással is tíz kapcsolatot, változatot teremthetünk. (5!) (5—2)!2! = 10) Ez tehát pontosan a kétszerese a betáplált információs mennyiségnek. Kiszámították, hogy az az ember, aki egyszerre hat gondolat között tud kapcsolatot teremteni, tizenötszörte gyorsabban oldja meg az adott feladatot, mint az, aki csupán négy gondolatot tud asszociálni (G. E. Vorobjev). A gondolkodás számára az ismeretek általánosítását a nyelv teszi lehetővé. A nyelv azonban egyúttal a gondolkodás formája is. A nyelv és a gondolkodás elválaszthatat- lanságukból kifolyólag rendkívül termékeny módon inspirálják egymást. A tudat akkor ébred fel, amikor a gondolkodás (a reflexió) összeütközik a világgal. Mutáció, a sémákból való kitörés nélkül nincs élet. A gondolkodásnak ezt a törvényszerű tendenciáját a nyelv még csak erősíti. „Az élő emberi nyelv alaptulajdonsága, hogy logikátlan és ellentmondó. Ezen nyugszik az emberi haladás. Egy logikus és ellentmondás nélküli nyelv csak olyan világegyetemben válna be, ahol nincs többé előrehaladás és meg lepetés" (Heinz Zemanek). A költészet valahogyan ezt a meglepetést jelenti. A világgal való összetűzés folyamán a költő feje megtelik a világ szavaival. A teremtés: a szavak káoszából a költő kiválogatja (asszociálja) azokat a szavakat, amelyek verssé összeállva új valóságként lepik meg a világot. 3. Számológép és költészet A számológépeken történő nem számszerű problémák megoldásában az első művészi eredményeket azok a kísérletek jelentették, amelyek a számológép óriási gyorsa ságát kihasználva, kombinációs feladatokat bíztak a gépre. Egy-egy új áru bevezeté sénél mindig gondot okoz a modern reklámpszichológia minden követelményéi kielégítő elnevezés (trade name) megteremtése, kiválasztása. Egy (viszonylag) egy szerű program segítségével a számológép például az angol ábécé 26 betűjéből pilla natok alatt több mint 300 millió hat betűből álló különböző szót képes megalkotni A reklámosztály embereire csak az a feladat hárul, hogy kiválogassák a megkíván
