Irodalmi Szemle, 1971
1971/10 - Mészáros László: Számológép és költészet
Mészáros László számológép és költészet 1. A számológépek kora Korunk nagy paradoxona, hogy a történelem legnagyobb világégése, a sok millió emberéletet felemésztő második világháború, egyúttal döntő mértékben elősegítette a tudomány és a technika minden addigi elképzelést felülmúló fejlődését. Az egyre nagyobb hatósugarú ágyúlövedékek lőtáblázatainak kiszámítása, valamint az atomreakció bonyolult egyenleteinek összegezése lehetetlenné vált a hagyományos eszközök, egyszerű számológépek segítségével. Valami új kellett. A tudósok lázas sietséggel kezdtek hozzá a különféle elképzelések felülvizsgálásához. Az első ismert, egyszerű számológépet Pascal készítette. Míg az ő gépe csak összeadni tudott, Leibniz 1672-ben elkészült kalkulációs számológépe már mind a négy alapművelet elvégzésére alkalmas volt. Az önműködő számológépek gondolatával először Babbage angol matematikus foglalkozott. Részletes terveit azonban nem tudta megvalósítani — egyrészt megfelelő anyagi támogatás hiányában, másrészt pedig a korabeli technika fejletlensége miatt —, és a tragikus sorsú lángész élete és munkássága f eledésbe merült. 1930-ban Aiken, a Harvard Egyetemen, kezdett el újból foglalkozni a gondolattal. MARK-1 elnevezésű számológépe valóban elkészült, de már csak 1943- ban, s az 1946-ban befejezett ENIAC már több mint ezerszer gyorsabb volt a MARK-1- nél. Neumann János, a magyar származású világhírű matematikus és Goldstine elvei alapján épült az EDVAC elnevezésű számológép, amely az első, valódi elektronikus számológépnek tekinthető. A pontos elvek és gyártási módszerek csak 1950 körül kristályosodtak ki. Az amerikai IBM cég 1953-ban megkezdte a számológépek sorozat- gyártását. A kezdet kezdetén a számológépeket általában háromféle típusú feladatok megoldására használták fel. A tudományos feladatokat az jellemzi, hogy néhány induló adattal kell bonyolult és hosszú számításokat elvégezni. A gazdasági problémák adat- feldolgozó jellegűek: egyszerű műveleteket kell elvégezni óriási mennyiségű adathalmazon, mint például a bérszámfejtés, raktárkészlet-nyilvántartás stb. A harmadik felhasználási terület a termelés. Az automatizálás kiszorítja az embert a közvetlen termelési folyamatból, és csak az irányítást bízza rá, de az elektromos számológépek még ezt a terhet is képesek levenni az ember válláról. Egyetlen számológép — óriási sebességével — egész üzemrészek, üzemek irányítását biztosítani tudja. Korunk életritmusának a gyorsulása szinte egyenes arányban áll a számológépek működési sebességének növekedésével. Az első nagy sebességű gépek másodpercenként tízezer műveletet végeztek el, ma ellenben az úgynevezett „harmadik generáció“ gépei több millió művelet végrehajtására képesek. (Készen áll már „a negyedik generáció“ is, csak — minden bizonnyal gazdaságpolitikai okokból — egyelőre még várnak a bevetésükkel.) A működési sebesség növelése természetesen nem egyszerű versengés a gyártó cégek között, hanem reális követelmény — többek között például a rakéta- technika és a komplex automatizálás területén. A különféle gazdasági modellek néhány száz ismeretlenű egyenleteit is csak elképesztő gyorsasággal működő gépek tudják megoldani, illetve szimulálni (végigjátszani).
