Irodalmi Szemle, 1970

1970/9 - FIGYELŐ - Szakolczay Lajos: Marosi Péter: Salamon Ernő

rasztalt lírát olyan megvilágításba he­lyezte, amelyben a művészi szándék és a társadalmi-anyagi valóság nem vált kü­lön, hanem együttesen belejátszott az esztétikumba, hogy lefejtette a Salamon Ernő költészetében levő „lírai riportá- zsokat“ azoktól a nagy versektől, ame­lyek ugyan nem jöhettek volna létre az előbbiek nélkül, de a lírai életműben be­töltött szerepük — esztétikai műelem­zéssel bebizonyítottan — csak másod­lagos. Tíz év irodalomtörténészi adatgyűjtő munkája fekszik ebben a monográfiában, nagy kár azonban, hogy a szerző Sa­lamon prózaírói, drámaírói, publiciszti­kai munkásságára nem tért ki. így az ál­tala rajzolt Salamon Ernő-portré bár­mennyire sikerült is, nem lehet teljes. Ha igaz is, hogy az életmű tetemes részét a líra teszi ki, egy egészet lát­tató portréból nem hiányozhat a Bras­sói Lapok publicistája és a szépprózá­ban, drámában is megszólaló Salamon Ernő. De Marosi Péter kezdeménye nem is törekedett ilyen teljességre, tanulmánya — saját bevallása szerint — Salamon Ernő életművének egyfajta megközelíté­se, amely nem zárja ki, sőt ösztönzi az általa bizonyított tételek továbbgondolá­sát és a salamoni összkép gazdagítását. Jegyzetében egy helyütt megemlíti: „szándékom szerint e monográfia nem zárókő, hanem küszöb, sőt amennyiben lehetséges: kapunyitás!“ Rajtunk múlik, hogy egymásnak adva folyamatosan a kilincset, az ajtó mind többet táruljon. (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969.) Szakolczay Lajos Nagy József: Rajz

Next

/
Thumbnails
Contents