Irodalmi Szemle, 1970

1970/9 - HAGYOMÁNY - A Sarló levéltára

2. A baloldali intelligencia munkacsoportjainak megalakítása eddig Pozsonyban és Érsekújváron történt meg. Az érsekújvári csoport Balázs Bélának a Sarlóban tartott 1931-iki előadásával foglalkozott (Intellektüel-aggályoskodás), míg a pozsonyi munka- csoportban a következő előadások hangzottak el: Zsolt László: A szocialista intelligencia hivatása. (Megjelent „Az Üt"-ban.) Balogh Edgár: A kisebbségi magyar intelligencia útja a nemzeti szocializmushoz és a kommunizmushoz. (Megjelent az „Oj Szó“-ban.) Brogyányi Kálmán—Reichental Ferenc: Vita a marxista művészeti oktatásról. Horváth Ferenc: A kelet-európai kérdés. (Megjelent a Korunkban.) Jócsik Lajos: A kelet-európai parasztság eladósodása. (Megjelent a Korunkban.) A csoport a földmunkássztrájk alkalmával exkurziókat szervezett a galántai, vágsellyei és dunaszerdahelyi járás sztrájk- területére s a polgári lapok tudósítóival karöltve A NAP, HÍRADÓ, MUNKÁS és AZ ÜT hasábjait látta el jelentésekkel. (Az intelligencia-exkurziók leírása Az Üt-ban: Balogh Edgár: Földmunkássztrájk.) A pozsonyi csoport kidolgozott egy intelligencia-szociográfiai kérdőívet, amelynek alapján az országos baloldali magyar intelligenciamozga- lom megindulhat. A kérdőív kidolgozás alatt áll Losoncon, Érsekújvárott, Rimaszombatban és Munkácson.

III. A Sarló akciói

A baloldali intelligencia mozgalmának nagyarányú kiépítéséig közvetlenül a Sarló vezetőségére hárult ama akciók lebonyolítása, amelyek idővel megfelelő külön szervek rendszeres munkájából indulhatnak ki. Ilyenek voltak:

1. állásfoglalás a magyarországi statárium ellen. Már Ondy Sándor pékinas felakasztásakor megmozdult a Sarló, s felhívta erre az eseményre az EMBERI JOGOK LIGAJA- NAK figyelmét. Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése ellen a szlovenszkói magyar írókat és művészeket mozgósítottuk, akik a budapesti kormányhoz tiltakozó táviratot intéztek.

2. állásfoglalás a Masaryk Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság kormánypolitikai beállítottsága és dilettantizmusa ellen.

Sikerül a pozsonyi Komenský Egyetemen a magyar diákság osztatlan egységfrontját megteremtenünk, s bár Duka-Zólyomi Norbert dr. és társai igyekeztek is letompítani az állásfoglalás nemzeti élét s bár állásfoglalásunkat „Az Űt“-ban a cenzúra elkobozta, a legszélesebb diáktömegek figyelmét sikerült felhívnunk a kormányköröknek a tudomány palástja alatt a kisebbségi magyarság ellen irányuló manőverére. Az akciót a prágai magyar diákság is osztatlan egységfrontban folytatta. A pozsonyi és a prágai tüntető gyűléseken elhangzott előadások és tudományos programtervezetek röpiratban is megjelentek. (Lásd Jócsik Lajos cikkét: „Akik egy millióért elégedett kisebbséget szállítanak.“ „Az Üt“ 1931. dec. Továbbá Peéry Rezső, Terebessy János, Balogh Edgár, Berecz Kálmán, Wein Gyula és Dobossy László tudományos programtervezeteit A MAGYAR EGYETEMI HALLGATÓSÁG RÖPIRATA első és második számában.)

3. A pozsonyi épitőmunkások sztrájkjának támogatására a Sarló tagjai karöltve az ifjúmunkásokkal a pozsonyi intelligencia körében három nap alatt 1000 koronát gyűjtöttek.

4. A szegénysorsú magyar diákok támogatására a Sarló akciót indított, s öt diák számára 1932. január havától június haváig 150—300 koronás támogatást közvetített az intelligencia köréből. (Itt kell felemlítenünk azt, hogy a szegénysorsú középosztálybeliek támogatására alakult PHILANTRŰPIA egyesület a magyar diákság támogatását kihívóan visszautasította, s ugyanakkor több mint 170.000 koronát bankban őriz egy agghajlék valamikori felépítéséhez.) A Magyar Menzán a szegény diákokkal, különösen a szocialistákkal szemben követett úri politika ellen sajtókampányt szerveztünk, s Prágában elősegítettük egy pártpolitikától független Magyar Diákönsegélyző Egyesület létrejöttét.

5. A Magyar Munkaközösség pozsonyi, prágai és vidéki fellépésével kapcsolatban akciót indítottunk a mozgalomban érvényesülő fasiszta vagy kormánypolitikai irányok ellen s a Szent-Ivány—Jaross-féle nemzeti szocialista s a szociáldemokrata kormányirányzat ellen.