Irodalmi Szemle, 1970
1970/9 - HAGYOMÁNY - A Sarló levéltára
hagyomány Balogh Edgár már első hozzám írt levelében, az ötvenes évek közepén felhívta figyelmemet a Sarló levéltárára, amelyben tudomása szerint több mint 1000 levél, vándornapló és néprajzi anyag van. Szerinte a levéltár egy tulipános ládában a volt Torna utcai német reáliskola igazgatói lakásán maradt, a portás gondjaira bízva. A tulipános ládát vagy az említett portást azóta sem sikerült megtalálnunk, pedig általuk bizonyára értékes dokumentumok (többek közt Móricz Zsigmond, Kassák Lajos levelei) kerültek volna elő. Az említett levéltárnak Edgár szinte a Sarló megalakulásától kezdve történelmi fontosságot tulajdonított, s igazi történetírói pedantériával követelte meg munkatársaitól, hogy a mozgalommal kapcsolatos írásokat itt mind elhelyezzék, és levelezési naplót is vezessenek. Így pl. a Sarló pozsonyi elnökének, Nagyidai Ernőnek 1930-ban, Prágából írt levelében lelkére köti, hogy ezt a levelét sorszámozza és sorozza be az iratok közé. Persze „ember tervez, isten végez“; a Sarló levelezéséből épp azok az iratok maradtak fenn, amelyek nem kerültek bele a tulipános ládába. 1957-ben Béládi Miklós magyarországi irodalomtörténéssszel Fábry Zoltánnál járva rábukkantunk azokra az iratokra, amelyeket a Sarló vezetője, mint a legfontosabbakat, nála helyezett el. Ezeket lefényképeztük, s egy részüket fel is használtam Az Útról írt tanulmányomban. Később az egész anyagot idézi vagy kivonatosan ismerteti Balogh Edgár Hét próba (Budapest 1965) c. könyvében. A Fábrynál megmaradt 75 dokumentumot még számos anyaggal lehetne kiegészíteni: elsősorban sok száz újságcikkel, amelyek a Sarlóra vonatkoznak, a volt sarlósok és a velük vitázó írók könyveivel, a Sarlóról írt jelentésekkel (Csehszlovákiában főként a belügyminisztérium, Magyarországon pedig a külügyminisztérium kísérte figyelemmel — politikai gyanúval — a sarlósok tevékenységét). Ezek a dokumentumok különböző könyvtárakban és levéltárakban mind fennmaradták; minél előbb össze kellene gyűjtenünk, létrehozva a csehszlovákiai magyar irodalom (benne a Sarló) levéltárát. Ez a levéltár nélkülözhetetlen adatokat szolgáltathatna a csehszlovákiai magyar irodalom, kultúra, tudomány, ifjúsági mozgalmak, iskolaügy stb. történetének részletes feldolgozásához. Irodalmunk félszázados évfordulójára emlékezve bemutatunk három levéltári jellegű sarlós dokumentumot. Csanda Sándor Kedves Ernő! Prága 1930. XI. 13. Röviden a prágai helyzetről: a Sarló megalakulásáról olvashattál a PMH-ban, persze röviden. Az itteni sarlósok Horváth Ferit, Dobossy Lacit, Terebessy Karcsit, Szporni Anikót és Kocsis Lajost kivéve fiatalok, Török Feri és Adriányi Laci Beregszászról, Gyönyör István és Csomó Lajos Ipolyságról, Pomozi Gyula Nyitráról, Joó András Komáromból való. Mind parasztfiú, kivéve Adriányi Lacit. A többit még nem ismerem. A megalakuláson harmincan voltak. Helyiségük van az YMCÄ-ban minden este 8—11 közt. Főként a parasztkérdés és a cseh—magyar kultúrA Sarló levé'tára Balogh Edgár levele a Sarló pozsonyi szervezete elnökének
