Irodalmi Szemle, 1970

1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó

gált nemegy meggondolkoztató adattal, és segített eloszlatni a bizalmatlanságot a kommunistákkal szemben. Könyvét ebből a szempontból Joseph E. Davisnek, a Roosevelt elnök által kinevezett moszkvai amerikai követnek művével — Moszkvai jelentés32 — lehet párhuzamba állítani, mely szintén sokat tett annak érdekében, hogy oldódjon a nyugati polgári értelmiség bizalmatlansága a Szovjetunióval szemben, és legfőbb ellenségét a fasiszta Németországban ismerje fel.

Ugyanebben a tárgykörben mozog a fasizmus által emigrációba kényszerített híres német író, Lion Feuchtwanger szovjetunióbeli útinaplója, a Vallomás Moszkváról. „Mint ,szimpatizáns’ keltem útra — írja könyve előszavában. — Igen, előre is rokonszenvet éreztem az iránt a kísérlet iránt, hogy egy óriási birodalmat kizárólag az értelem alapján akarnak fölépíteni s szívemben azzal az óhajtással utaztam Moszkva felé, bárcsak sikerült volna ez a kísérlet. Amennyire nem szeretném, hogy az egyes emberek magánéletéből eltűnnének az érzések, eltűnne minden praelogikus és antilogikus elem, amennyire ridegnek találnám a puszta logikára alapozott életet, ugyanolyan mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a társadalmi intézményeknek értelmen és belátáson kell alapulniok ahhoz, hogy valóban virágozhassanak. Középeurópában rettenettel kellett átélnünk, hova vezet az, ha érzéseket és előítéleteket, nem pedig az értelmet teszik az állam és a törvények fundamentumává.“33 Nem nehéz felismernünk, hogy az érzelem és az előítélet, egyszóval az irracionalizmus eluralkodása a társadalmi életben a fasizmust jelenti, amivel szemben az író szimpátiája a szocialista kísérlet racionalizmusát illeti.

Meggyőződéses kommunista tollából származik a Szovjetunióval foglalkozó következő Prager-kladvány: Egon Erwin Kisch Ázsia újjászületett című könyve. A „száguldó riporter“ a Szovjetunió ázsiai részét járja be, és ad hírt az ott végbemenő fejlődésről a forradalom előtti időkhöz képest. Az ázsiai köztársaságok népei pár esztendő alatt az évszázados feudalizmusból minden átmenet nélkül érkeztek el a szocialista társadalmi formához. A könyv írójának célja, hogy rámutasson, milyen óriási termelőerőket szabadít fel, és ezzel párhuzamosan az emberekben milyen hatalmas változásokat képes előidézni a proletárforradalom.

A második világháborút megelőző idők legfontosabb háborúja a fasizmus ellen Spanyolországban dúlt. Az egész világ haladó közvéleménye visszafojtott lélegzettel figyelte, sikerül-e a spanyol köztársaság ellen lázadó tábornokoknak az országot felzárkóztatni a már létező európai fasiszta diktatúrák mellé, akik a reakciósok lázadását aktív beavatkozással segítették. A köztársaság segítségére siető nemzetközi brigádok jelképezték, hogy itt a fasizmus és antifasizmus világméretű összecsapásának előjátékáról van szó. Ennek a harcnak krónikása Hja Ehrenburg, akinek No pasaran! című könyvét a Londonba áttelepült Malik Verlag 1937-ben megjelentetett német fordítása alapján Ilja Ehrenburg a spanyol hadszíntérről jelenti címmel adta ki 1938-ban a Prager Könyvkiadó.

A Prager-kiadványok közül nemcsak az aktuális politikával foglalkozó művek és riportázsok vették fel a harcot közvetlenül a fasizmussal, illetve annak egyik leg- visszataszítóbb megnyilvánulásával, az antihumanista militarizmussal szemben. Nemegy szépirodalmi mű került itt kiadásra, melyek közvetlen célja volt, hogy felrázzák az olvasók lelkiismeretét, és rádöbbentsék őket, mik húzódnak meg a fasizmus szélsőséges nacionalizmusa és militarista propagandája mögött. Ezek közé a szépirodalmi művek közé tartozik Déznai Viktor és Gárdonyi István utópisztikus regénye: A D-terv. A regény nem képvisel maradandó irodalmi értéket, mégis jelentős, mint a harcos paci- f.zmus gondolatának propagátora.34

A legjobb értelemben vett polgári humanizmus védelmében íródtak Karéi Capek művei a harmincas években, mikor ezt a humanizmust a fasiszta barbárságtól elszédített tömegek és egyáltalán a tömegember magatartása súlyosan veszélyeztette. A világhírű cseh író munkásságának értékelése e helyütt nem lehet feladatom35, csu32 Davies, Joseph E.: Moszkvai jelentés. (Bp. 1945. Anonymus. 495. 1.)

33 Feuchtwanger, Lion: Vallomás Moszkváról. 7. 1.

34 Lásd Gaál Gábor: A D-terv. Korunk, 1938. 9. sz. 813 — 815. 1.

35 Karéi Čipek irodalmi munkásságának összefoglalására lásd Dobossy László: Karéi Čapek. (Bp. 1961.) és Szalatnai Rezső: A cseh irodalom története. (Bp. 1964.)