Irodalmi Szemle, 1970

1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó

lommal részt vett a szociáldemokrata párt baloldali frakciójához tartozó Magyar Gnosz- tikusok Társasága összejövetelein. Bodnár István szerint a társaság tagja is volt. Tevékenyen dolgozott a MÉMOSz kultúrcsoportjában, itt került közelebbi kapcsolatba többek között Diener Dénes Józseffel, Horovitz Jenővel és Kéri Pállal, aki ebben az időben a Magyar Hírlap munkatársa volt.3 Későbbi feleségével, Steiner Annával is a munkásmozgalomban ismerkedett meg, ő ugyanis a budapesti Kerületi Munkásbizto- sítő Pénztár tisztviselője volt.4

A háború kitörésekor bevonul katonának, az orosz frontra kerül, és hamarosan fogságba esik. 40 hónapot töltött orosz hadifogságban, felesége közlései szerint szökési kísérletekért gyakran ült börtönben. 1918 májusában sikerült hazaszöknie, hazaérkezése után rögtön bekapcsolódott a szociáldemokrata párt munkájába, és az „őszirózsás“ forradalomban a budapesti I. honvéd gyalogezred politikai megbízottjaként vett részt. Szoros kapcsolatban állott a Katonatanácsban Pogány József helyettesével és Budapest későbbi városparancsnokával, a szintén szociáldemokrata Mór Pállal. A proletárdiktatúra alatt a Vörös Hadseregben szolgált, többek között Gödöllő városparancsnoka is volt. Mivel a Vörös Hadsereg Főparancsnokságának különvonata ugyanebben az időben Gödöllőn állomásozott, és az ugyanitt levő királyi kastélyban volt a Stromfeld Aurél irányítása alatt álló Vezérkar főhadiszállása, a városparancsnoksági megbízatás igen komoly feladatnak számított. Későbbi felesége és annak nővére, akit Bőhm Vilmos vett feleségül, szintén itt dolgoztak mint a Főparancsnokság titkárnői.5 Baráti visszaemlékezések szerint Prager 1919 június végétől vagy július elejétől Bőhm Vilmos mellett mint hadsegéd is szolgált.6

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál. Lehet azonban, hogy még 1919 júliusában érkezett Bécsbe Bőhm Vilmossal együtt, akit akkor, miután lemondott a főparancsnoki tisztségéről, a tanácskormány bécsi követnek nevezett ki. Bécsi tartózkodása elején jó barátjával, Dr. Haász Árpáddal nyitott textilüzletet, ennek megszűnte után pedig a magyar szociáldemokraták Kunfi Zsigmond vezette, az ún. „Világosság“ csoportjának azonos nevű folyóiratát adta ki és terjesztette.7 Ehhez a körhöz tartoztak a hozzá közelálló barátok is: Rónai Zoltán, Bőhm Vilmos, Kéri Pál, Horovitz Jenő, Hajnal Jenő, Halmy József, Garbai Sándor stb. Kapcsolatban állott Prager az Osztrák Szociáldemokrata Párttal is, annak egyik elméleti folyóiratát, a Dér Kampfot is ő adta ki. Ismeretségi köréhez tartozott a Károlyi Mihály köré csoportosuló emigránsok közül Szende Pál és Hock János is, akiknek könyveit is megjelentette később.8 A húszas évek végén könyvkiadói vállalkozásba fogott, 1931-ben Das Gesicht dér Zeit címmel német nyelvű könyvsorozatot adott ki.9

1933 folyamán az osztrák politikai életben a németországi események nyomán jelentős jobbratolódás következett be. 1934 elején a demokratikus rendszer fokozatos felszámolásának áldozatul esik az Osztrák Szociáldemokrata Párt, amelyet betiltanak, és így illegalitásba kényszerítenek. A Dollfus-kormány reguláris csapatokkal leveri a bécsi munkásfelkelést, és az új alkotmány bevezetésével Ausztriában gyakorlatilag megszűnik a polgári demokrácia. Az osztrák belpolitikai helyzet lehetetlenné tette a szocializmussal szövetkezett demokratikus erők hatékony munkáját Ausztriában, a bécsi magyar emigráció részben hazatér, részben a demokratikusabb polgári államokban, illetve a Szovjetunióban keres tevékenységének kedvezőbb színteret. Prager könyvkiadói tevékenysége sincs biztosítva már, és ezért működését a polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaságban folytatja.

3 Bodnár István szóbeli közlése.

4 Bihari Mihály szóbeli közlése.

5 Prager Jenőné levélbeli közlése.

6 Nádass József szóbeli közlése.

7 Prager Jenőné levélbeli közlése.

8 Hock János: Virágmesék felnőttek számára (1931), Szende Pál: Werbőczi (1933).

9 A Das Gesicht dér Zeit sorozatban összesen 11 mű jelent meg, közülük jelentősebb: Szilágyi András Új pásztor című regényének német fordítása: Demeter Dér Schweinehirt, Fjodor Gladkov regénye: Ugrjumow erzöhlt vöm Zuchthaus (Sztaraja szekretnaja), Mihail Zoscsenko karcolatainak gyűjteménye: Teterkin bestellt einen Aeroplan és Kéri Pál könyve a modern hadviselésről: Gas, Tank und Flugzeug.