Irodalmi Szemle, 1970

1970/8 - Smatlák, Stanislav: Visszapillantási kísérlet

a szlovák irodalom a XX. század hetvenes éveinek küszöbén

A ROMBOID szerkesztősége a Szlovákiai írók Szövetségével karöltve ez év

április 24-én, a budmericei alkotóházban értekezletet rendezett a jelenkori szlo- 9 vák irodalomról. A találkozó, amelyen több mint harminc, különböző nemzedé- 8

kekhez tartozó szlovák kritikus vett részt, elsősorban — mint a címe is mutatja I

— annak a fejlődésnek az elemzésével foglalkozott, amelyen a szlovák költészet 8

és prózaírás az utóbbi tíz esztendőben átment. H

Az értekezlet gazdag anyagából kivonatosan közöljük Stanislav Smatlák, fán 3

Stevőek és Albin Bagin beszámolóját. £

Stanislav Šmatlák: Visszapillantási kísérlet

Az évszámmal elhatárolt évtized még nem szerves egység az irodalom fejlődési folyamatában. A gyakorlatban viszont az irodalomtörténész a XX. század szlovák irodalmáról beszélve bátran használja a „húszas évek“, „ötvenes évek“ megjelölést, mert ezek a kifejezések már tartalmilag „terminologizálódnak“, s egybekapcsolódnak a konkrét irodalmi jelenségeknek és vonatkozásoknak bizonyos korra jellemző összességével, s így lehetővé teszik, hogy röviden megnevezzük a szóban forgó időben elhatárolt jelenségnek nemcsak a sokrétűségét, hanem bizonyos egységét, rendezettségét is. Nem hiba tehát, ha két naptári évtized fordulóján megpróbáljuk mintegy megállítani az irodalomban a történés szüntelen folyamatát, s az elmúlt évtized szemléletén keresztül kíséreljük meg napjaink irodalmának bíráló rendszerezését.

Természetesen korai volna még a XX. század szlovák irodalmában a „hatvanas évek“ fogalmának a végleges meghatározása, mert a közvetlenül érdekeltekből még nem válhatott tárgyilagos szemlélő, s maga az irodalmi anyag is túlságosan friss ahhoz, hogy rendszerbe lehessen foglalni. Mivel azonban azt a jelenségkomplexumot, amelyet a már terminologizált „ötvenes évek“ elnevezéssel illetünk, s amelytől a szlovák irodalom fejlődése a legutóbbi évtizedig per negationem elfordult, aránylag pontosan rögzítette az irodalmi tudat, lehetőség nyílik arra, hogy legalább nagy vonalakban meghatározzuk a szlovák irodalom jelenlegi helyzetét. Ez a történelmi komplexum a közvetlen háttér, s egyúttal a terminus a quo a lejátszódott átformálódási folyamatok kiindulási pontjának és sajátos jellegének meghatározására.

A helyes módszertani eljárás megköveteli, hogy ha a szlovák irodalom „hatvanas éveit“ szembeállítjuk az „ötvenes évekkel“, akkor elméletileg rekonstruáljuk is ennek az ellentétnek a tárgyát, vagyis az „ötvenes éveknek" nevezett irodalmi valóság tartalmát és értelmét.

Az „ötvenes évek“ megnevezést az irodalomkritikai műnyelv két, egymástól elütő értelemben használja. Egyrészt ezzel jelöli mindazokat a gyakorlati instrukciókat és működésük módját, amelyeket az irodalmi élet terén alkalmaztak, hangoztatva az ún. társadalmi igényt, amelyet az irodalom alkotóira kiszabott irodalmon kívüli, de annyival is inkább kötelező követelmények és megkötöttségek egész sorával realizáltak. Másrészt ugyanezzel a rövid megjelöléssel óhajtja kifejezni az irodalomnak az esztétikai kormodelljét, amely válasz arra a bizonyos társadalmi igényre, s ezért túl gyorsan s az irodalmi tudat megcsonkítása árán alakult ki, de megvan benne az egyetemes igény arra, hogy az új irodalmi műalkotás megszerkesztéséhez kötelező