Irodalmi Szemle, 1970
1970/1 - HAGYOMÁNY - Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása (folytatás)
Popély Gyula hagyomány (Folytatás) 1. Az előkészítő bizottság munkája és a közvélemény reagálása Az előkészítő bizottság — első gyűlésének megnyitása előtt — tisztelgő látogatást tett kinevezőjénél, dr. Ivan Dérer miniszternél. Orbán Gábor személyenként bemutatta a miniszternek a bizottság tagjait. Dérer Orbán Gábor üdvözlő beszédére mondott válaszában rámutatott a köztársasági elnök cselekedetének nemes voltára, majd az alakuló társaság feladatairól szólt néhány szót. Szerinte jelentős feladat vár már az előkészítő bizottságra is, „miután nemcsak kulturális érdeket, hanem jelentős általános állami érdeket is képvisel a megalakítandó csehszlovákiai magyar társaság". „A most megalakuló társaságnak ugyanis feltétlenül a csehszlovák állameszme gondolatán kell felépülnie, és működésének során minden tekintetben el kell azt fogadnia.“15 A bizottság mindenkor és mindenhol igyekezett hangsúlyozni önzetlen jószándékát és teljes politikamentességét. Tagjainak többségénél a jó szándék meg is volt. Sajnos, Orbán Gábor dr., a bizottságnak tudományos tevékenységéről ismert elnöke könnyen befolyásolható és minimális szervezőképességgel rendelkező ember volt, s ez a tulajdonsága kedvezőtlenül hatott a bizottság munkájára és később az Akadémia működésére is. A bizottság fő feladata az alakuló társaság szakosztályokra való felosztása, az alapító tagok meghívása és az alapszabályok kidolgozása volt. Felelősségteljes munka volt ez, melyben főleg a tagok névsorának összeállítása igényelt nagy körültekintést. A véleménykülönbségek azonban már a szakosztályokra való felosztás stádiumában megmutatkoztak, pedig ez a kérdés problémátlannak látszott. Orbán Gábor első nyilatkozata szerint, amelyet a Práger Presse félhivatalos prágai német lapnak adott,45 az alakuló társaság csak két szakosztályból fog állani: tudományosból és szépművészetiből; a szépművészeti szakosztály az irodalom, a képzőművészet és a zene területét is fel fogja ölelni. Létezett azonban egy másik variáció is, amely szerint négy szakosztályra tagolódott volna a társaság: tudományos, irodalmi, művészeti és népművelési szakosztályra. A társaság negyedik szakosztályától a népművelési tömegmunka felkarolását várták. „Az akadémikus Jellegűnek szánt intézmény negyedik, népművelési szakosztályára vár az a súlyos feladat, hogy állandó és hatásos tevékenységével előkészítse a talajt a majdan akadémikusan kitermelendő kultúrter- mékek felvételére és felszívására“47 — írja az egyik nyilatkozatában Farkas Gyula bizottsági tag. .Hosszú előkészítő munka után a bizottság végül is a május 18-án tartott ülésén Győry Dezső javaslatára úgy döntött, hogy a társaságot három szakosztályra: tudományosra, irodalmira és művészetire tagolja. Valóban ez volt a legkézenfekvőbbnek mondható megoldás. 45 A magyar tudományos, művészeti és irodalmi társaság előkészítő bizottsága Dérer dr. iskolaügyi miniszternél (aláírás nélküli cikk) A Reggel, XI. évf. 61. sz. 1. 1. 46 Csak két szakosztálya lesz a magyar tudományos és szépművészeti társaságnak? (aláírás nélkül) PMH. X. évf. 57. sz. 5. 1. 47 Farkas Gyula: Feladatok a magyar népművelés terén A Reggel, XI. évf. 81. sz. 18. 1. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása
