Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - HAGYOMÁNY - Révész Bertalan: A Czuczor-irodalom értékelése

érdemlő darabjai. A Riadóról előtte senki sem Irt le ily elismerő szavakat: „...hazaszeretete mély őszinteségének, férjias komolyságának ez a legszebb bizonyítéka. Heve ma is magával ragad. Vetekszik Petőfi, Vörösmarty legszebb enemű költeményeivel.“7B

Zoltvány adataira támaszkodva nagy vonalakban összefoglalja Czuczor népies költészetének erényeit és gyengéit. (Költőnk népiességével már jóval korábban is foglalkozott: az irodalmi népiesség problematikáját felölelő monografikus munkájában.)77 Elemzése folyamán számtalan új következtetésre jut; felfedezi népies költeményeinek műfaji differenciáltságát, magabiztos és kiforrott verselését: „...a maga koráig versenyen jelül áll... a magyar versidom kezelésében. Nagyon jól érezte a magyar versritmus mibenlétét s igen szabatosan, tisztán valósította meg." Ugyanakkor azonban azt sem hallgatja el, hogy „a belső forma tökéletessége, a népiesen is klasszikus, tökéletes művészi fegyelem“ Czuczor élet- és helyzetképeiből, románcaiból éppúgy hiányzik, mint Vörösmarty hasonló típusú verseiből.78

Noha Horváth János előadássorozatának Czuczor-fejezete korántsem készült a teljesség igényével, hiszen háromnegyed Ívnyi terjedelménél fogva mindössze az életmű főbb mozzanatainak taglalására szorítkozott — mégis: időtálló műfaji rendszerezése, merőben új megállapításai, és meggyőző esztétikai, értékítéletei révén remek portréminiatűrré kerekedett.

Végül még két tanulmány érdemel említést az 50-es évek második feléből. Az egyik, Hegedűs Géza munkája, műfaját tekintve inkább irodalomtörténeti esszé, és Czuczor válogatott műveinek79 előszavaként került a nyilvánosság elé, melyet a költő halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából jelentettek meg. Minthogy Hegedűs esszéje a széles olvasóközönség számára íródott, nem kérhetjük rajta számon a szigorúan vett tudományosságot, a filológiai apparátust, vagyis állításainak adatszerű, részletes bizonyítását. Mindössze az a célja — s ez nem kevés —, hogy az olvasókkal megismertesse a költő életművét, emberi közelségbe hozza a költő alakját és korát, s méltó helyre állítsa a méltatlanul feledésbe merült költőt. Célját maradéktalanul el is éri: írása élvezetes, tanulságos olvasmány.

Ezen túlmenően azonban az elősző egész sor olyan gondolatot tartalmaz, amelyek a szakember figyelmét is megragadják, s a felvetett gondolatok elmélyítésére, a problémák továbbgondolására (nemegyszer vitára) ösztönzik. Íme, egy-két kiragadott példa: „Előfutára és előkészítője is tudott lenni a nála is sokkal nagyobb lángelméknek... előbb Vörösmartyt készítette elő, majd összekötő láncszem lett a romantika és Petőfi nemzedékének harcos-forradalmi népiessége között“80 — írja Hegedűs, s ezzel a minősítéssel meg is jelöli egyszersmind a költő helyét irodalmunk fejlődésében. Czuczor költői-irodalomtörténeti jelentőségét igen találóan négy csomópontnál véli megragadhatnak: „a magyar romantikus epika megteremtése körüli tevékenységénél, a Bajza- Vörösmarty vezette haladó irodalompolitika mellett folytatott harcainál, Petőfi népiességének előkészítésénél és forradalmi költészeténél.“81 E csomópontoknak megfelelően tagolódik az előszó fejezetekre, melyek közül Hegedűs az elsőnek csaknem kétszer annyi teret szentel, mint a többi három fejezetnek együttvéve. Vagyis, oly szembeötlő aránytalanságról van szó, amilyen még egy nagyközönségnek szánt előszóban sem engedhető meg — vagy talán éppen abban nem ... Ennek ugyanis az lett a következménye, hogy az életmű jelentékenyebb hányadáról, balladáiról, népies költeményeiről, hazafias-közéleti lírájáról, ma is élő műveiről alig tudhat meg valamit az olvasó; s ez annál is inkább érthetetlen, mert maga Hegedűs vallja, hogy éppen „népdalain“ és „lírai versein“ tapasztalható legkevésbé az idő múlása.82 Az persze vitatható, hogy népies dalaiban „saját érzelmeit, ...saját szerelmeit kedves közvetlenséggel tudja költői művé formálniP (Kiemelés tőlem: R. B.) Szű78 Uo. 172. 1.

77 Horváth J.: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp. 1927. 293 — 307. 1.

78 Lásd: Horváth J.: Kisfaludy K. és íróbarátai... 174—76. 1.

79 Czuczor Gergely válogatott művei. A válogatás, az előszó és jegyzetek Hegedűs Géza munkája. Bp. 1956.

80 Lásd az i. m. előszavát.

81 Uo. 10. 1.

82 V. ö.: I. m. 26. 1.

83 I. m. 27. 1.