Irodalmi Szemle, 1970
1970/7 - Hamar Kálmán: A Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben
a kommunista uralom, végre is a szövetséges hatalmak fegyveres erővel fognak közbelépni ... a délnyugati csehszlovák hadsereg parancsnokának szavai, aki kijelentette, hogy ha most két-három hónapi időt engednek Kun kormányának a haderő szervezésére, újra megkezdi a támadást. Ezzel egybehangzóan Franche d’Espery tábornok Aradon olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy a kommunista haderők megsemmisítése múlhatatlanul szükséges."10 A lap figyelmezteti olvasóit, hogy az antantkormányok kísérletet tettek a tanácskormány propagandájának korlátozására a szövetséges országokban. Véleményük szerint be van bizonyítva, hogy magyar kommunista emisszáriusok agitálnak az antant országokban. A Nyitramegyei Szemle a tanácskormány bűnéül rója fel az ország területi veszteségeit, letagadva, hogy a fehér emigránsok már 1919 tavaszán felajánlották az osztrák kormánynak az ország németlakta területeit. A Szemle „A kommunizmus áldásai“11 című írásában a következőképpen értékeli az eseményeket: „Sopront és Fertőtót Ausztriához csatolták. Ennek a határozatnak megállapításánál az lebegett az entente szeme előtt, hogy érdekellentétet támasszon Magyarország és Ausztria között. A budapesti kormány Wienbe helyezte minden reményét, hogy ez fogja megtámaszatni Kunék roskadozó polcát, és Wien a budapesti kommunistákkal leplezetlenül közösködött. Most végeszakadt a barátságnak... az entente jól számított, fel van építve a választófal Ausztria és Magyarország között. A budapesti tanácskormányt nyugat felől is izolálták Magyarország kárára..De ennek a provokációnak az osztrák kormány nem dőlt be, a Tanácsköztársaság fennállása alatt az osztrák hadsereg nem lépett Magyarország területére. 1919 első napján újabb konfliktusról értesíti olvasóit az újság: hogy a Vörös Hadsereg repülői Csapot bombázták. Jegyzékváltásra került sor a két kormány között. Kun Béla megmagyarázta a helyzetet, de Tusár a magyarázatot nem tartotta kielégítőnek a lap szerint. E kettős jegyzékváltás után a párizsi lapok szerint az antant a tanácskormánynak újabb határidőt tűzött ki a „békés“ megegyezésre, vagyis a kapitulációra. Ennek ellenére értesüléseik szerint a Tanácsköztársaság ellen tervbe vett támadás előkészületei folytak. Párhuzamosan a Tiszántúlon megindult a román támadás, a híradások szerint a Vörös Hadsereg a legnagyobb rendetlenségben vonult vissza a Tiszántúlon. A Vörös Hadsereg a harcok folyamán nyolcezer embert veszített, egy ezred Szeged környékén az ellenforradalmárokhoz csatlakozott. Az antantpolitikusok a júliusi beavatkozásért a felelősséget saját munkásaik előtt egymásra hárítják. A „Franciaország nem lép közbe“ című írás ezt a taktikát akaratlanul is leleplezi: „Clemen- ceau miniszterelnök a francia munkások képviselői előtt kijelentette, hogy Francia- ország nem szándékozik Oroszországban vagy Magyarországon katonailag beavatkozni. Eddig is csak mindössze két francia ezred van Kolcsak seregében. Mindazok a katonai és hadianyag-szállítások, melyek Magyarországra mennek, angol eredetűek.“12 A megye hivatalos lapja, a Nyitravármegye is bekapcsolódott 1919 első hónapjaiban a politikai és ideológiai vitákba. Számos értékelést és elemzést, politikai állásfoglalást közölt oldalain a napi eseményekkel kapcsolatban. 1919. március 14-én a Nyitravármegye bejelentette a Testvériség című szociáldemokrata^ lap megjelenését, amely a Nyitra-vidéki munkásság szocialista lapja volt. A megyei újság közli a nyitrai hivatalok állásfoglalását az új rendszerrel szemben. A nyitrai törvényszék, járásbíróság, állambíróság tiltakozásul nem vezette be a szlovák hivatalos nyelvet a gyakorlatba, és megtagadták az engedelmességi fogadalom letételét a csehszlovák államnak, s kijelentették, hogy csak a Magyar Népköztársaság törvényeit ismerik el. A szlovák burzsoázia a fordulat után nem rendelkezett megfelelő számú képzett tisztviselőkarral, kénytelen volt átvenni a magyar tisztviselők egy részét, azokat, akik letették az engedelmességi fogadalmat. Az ellenforradalom győzelme után a nyitrai újságok a politikai eseményeket a jobboldali szociáldemokraták elvi álláspontjáról értékelték. 1919 szeptemberében hírt ad az újság a nyitrai szociáldemokrata párt újjászervezéséről, ahol már a jobboldali szocialista vezérek agitáltak. Az alakuló gyűlésen felszólalt dr. Dérer Iván igazságügyi 10. Híradó, 1919. 11. Vörös Újság, 1919. 12. Kassai Vörös Újság, 1919.
