Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - Novák, Ladislav: A cseh konkrét költészet

dern képzőművészeti eljárások rendszeres Irodalmi átültetése útján jutott el a konkrét költészethez, ö két feltételezésből indult ki; egyrészt abból, hogy a fő eljárások lényegében minden művészetben közösek, másrészt abból, hogy az akkori helyzetben (az ötvenes évek második felében) a képzőművészet progresszívabb, mint az irodalom. A feltárt objektumok módszerei, a frottage-ok és a collage-ok vezették el őt 1959—60- ban az első konstellációkhoz, egybeolvadt és preparált szövegeihez.

Ladislav Novák 1961-ben Prágában Jirí Koláfral, Josef Hiršallal és Bohumila Gröge- rovával találkozott. így jött létre a cseh konkrétisták első csoportja. 1964 elején Ha- roldo Campos brazil költő, a konkrétizmus egyik fő képviselője kereste fel Prágát. Nyomban létrejöttek a kapcsolatok a külföldi folyóiratokkal, s a cseh konkrét költők Írásai mind gyakrabban és gyakrabban tünedeztek fel a modern művészettel foglalkozó külföldi lapokban, mint az osztrák Manuskripte, a német Die Sonde és Nesyo, a francia Les lettres pour la poésie nouvelle, sőt a brazil Invencao revu.

A következő évek során a cseh konkrétizmus fő képviselői teljesen függetlenül fejlődtek. Jirí Kolár egyre következetesebben a képzőművészet területén mozgott, hogy a collage új fajaira összpontosítsa figyelmét; ezek közt kétségtelenül chiasmage-ai a legfigyelemreméltóbbak: különböző reprodukciók vagy nyomtatott szövegek apró szeleteiből a collage módszerével kiképzett nagy felületek, úgy, hogy a mértani felületeken belül finom vibráció jön létre. Kóláinak ezek a munkái az utóbbi évek során külföldön rendkívüli elismerésben részesültek. Kolár munkássága egyszersmind itthon kristályosító pont lett, köréje tömörült a cseh festőknek az a csoportja, amely a mértani absztrakció és a kinetizmus elvét vallja (Sýkora, Malich, Demartini). A kép és írás (Obraz a písmo) című, 1966-ban dr. JifI Padrta által rendezett prágai, jihlaval és lounyi tárlaton festők és költők állították ki közösen a műveiket. Ez a tárlat volt egyúttal a cseh konkrétok első nagyobb szabású hazai szereplése.

Grögerová és Hiršal lényegében tovább folytatták a nyelvnek mint kommunikációs eszköznek a vizsgálatát. Mint fent említettem, nagy érdemeket szereztek Max Bense munkájának és Helmuth Heisenbüttel német konkrét költő műveinek az átültetésével.2

Ladislav Novák 1962-ben visszaültette irodalmi eljárásait a képzőművészetbe, s így jött létre az alchymage, a vegyi collage különleges válfaja. További munkái ezen a területen újra bizonyos szürrealista törekvésekhez közelítették, amelyek irodalmi munkássága kezdetén kiindulási alapul szolgáltak.

1964-ben tagja lett a Phases elnevezésű nemzetközi művészcsoportnak, s azóta a mozgalom valamennyi akciójában részt vesz. Egyszersmind — nálunk először — kísérletezni kezdett az ún. fónikus, azaz közvetlenül a megnószalagon születő és hallgatásra szánt költészettel.3

A hatvanas évek első felében egész sor — az egyetlen Emil Juliš kivételével csupa fiatal — költő kezdi művelni a konkrét költészetet. Václav Havel mellett, aki viszont inkább a drámára koncentrálja erőit, kétségtelenül Ladislav Nebeský és Jirí Valoch közöttük a legérdekesebb jelenség. A matematikus Nebeský a matematikai nyelvelemzés eredményeit hasznosítja; konkrét verseiben a számjegyek Jutnak fontos szerephez. Jirí Valoch a tipografikus verset fejleszti tovább rendkívül következetesen; egyszerű interpunkciós eszközökből — például gondolatjelekből — hoz létre konstellációkat, s egészen sajátos grafikát teremt. Valoch az irodalmi permutáció és variáció problémáival is foglalkozik.

Bár a cseh konkrét költészet termésének csupán elemzési része jelent meg könyv alakban4, s a művek többsége a szerzők fiókjaiban hever, úgy vélem, hogy lényegében

1 Olykor az experimentális (kísérletező) költészet elnevezést is használni szokás. Ez az elnevezés is teljesen jogosult, bár az „experimentális“ jelző tartalma tágabb, mint a „konkrét“ jelzőé, a konkrét költészet csupán egy az experimentális költészet sok fajtája közül.

2 Max Bense: Teórie textu, Odeon 1967; Helmut Heisenbüttel: Texty, Mladá fronta, 1965; Helmut Heisenbüttel: Prohlášeni nosorožce, Mladá fronta, 1968.

3 1969 áprilisában Ladislav Novák részt vett a fónikus költészet második nemzetközi fesztiválján Stockholmban. Ceterum autem című fónikus versét a Fylkingen társaság felvette a fesztiválnak ajánlott két nagy sztereo hanglemez egyikére. — A csehszlovák rádió libereci stúdiója 1969 elején Jirí Kolár, Bohumila Grögerová, Josef Hiršal, Václav Havel, Gerhard Rühm és Ladislav Novák részvételével megrendezte a kísérletező művészet szemeszterét. A szemeszter folyamán felvett fónikus verseket a csehszlovák rádió az URH-n folyamatosan sugározza.